A Telex értesülése szerint olyan törvénymódosító javaslat került a parlament elé, amely kétharmados többséghez kötné a legfőbb ügyész leváltását. A megszavazása eddig is ilyen arányhoz volt kötve, de az előterjesztő igazságügyi miniszter, Varga Judit érvelése szerint itt volt az ideje, hogy a leváltás feltételeit ehhez igazítsák.
Az indoklás szerint „A módosítás célja az Alaptörvényben szabályozott alkotmányos szervek minősített többséggel megválasztott vezetői kapcsán a megbízatás megszűnéséhez szükséges szavazati arány egységesítése annak érdekében, hogy a megbízatás megszüntetésének szabályai a megválasztáshoz előírt rendelkezésekhez igazodjanak.”
A lap értelmezése szerint a kormány úgy módosítaná a jelenleg hatályos törvényt, hogy az Országos Bírói Hivatal, a Kúria, az Állami Számvevőszék és az alapvető jogok biztosának pozíciójához hasonlóan a legfőbb ügyészt is csak kétharmados többséggel lehessen eltávolítani a posztjáról.
A cikkben felidézik, hogy Polt - akinek a ténykedésével kapcsolatban sűrűn merül fel a politikai elfogultság vádja - már a harmadik ciklusát tölti legfőbb ügyészként, legutóbb 2019-ben kapta meg a mandátumát, ami kilenc évre szól.
A Fidesz az elmúlt időszakban számos alkotmányos, kétharmados garanciális elemet épített be a törvénykezésbe, amivel az ellenzéki kritikák szerint egy esetleges kormányváltás esetére biztosítja be a túlélését. Több vezető ellenzéki politikus nyilatkozott arról a közelmúltban, hogy a fentiekre visszavezethetően a második Orbán-kormány alatt elfogadott Alaptörvényt felül kell írni, amihez egyszerű, feles többségű parlamenti felhatalmazást is elégséges feltételnek tekintenek. Az ezzel kapcsolatos jogi aggályokról Hack Péter alkotmányjogász nyilatkozott nemrég laptársunknak, a Privátbankárnak.
A frissen benyújtott parlamenti javaslatok sorába tartozik, hogy egyes hatóságok vezetőit - mint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, vagy az idén létrehozott állami szervezet, Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnökét - már nem a miniszterelnök nevezné ki, hanem a köztársasági elnök.
