Az ukrán háború kirobbanása után sokan és sokféleképpen próbálták megmagyarázni, hogy Vlagyimir Putyin miért rúgta fel a nemzetközi jogot. Visszatérő elem volt, hogy az orosz elnök abban bízhatott, hogy - hasonlóan a Krím-félsziget megszállásához - mire a nemzetközi közösség észhez tér a támadás okozta sokkból, addigra az orosz hadsereg teljesíti a kitűzött feladatot. Putyinnak azonban most erősen csalódnia kellett, a katonai akció komoly kudarc, hiszen a vártnál jóval lassabb, miközben több ezer orosz katona esett már el eddig is. Arról nem is beszélve, hogy a Nyugat ezúttal nem tétlenkedett, gyors és hatékony szankciókat vezettek be, amely az orosz gazdaság és különösen Putyin szűk köre számára komoly érvágást jelet. Ráadásul az állami lépések mellett nagyon sok olyan vállalat volt, amely nem akart a közvélemény szemében az agresszor pártolója lenni, így felfüggesztette oroszországi ténykedését.
Nem véletlenül véli számos közgazdász, befektető és diplomata, hogy Vlagyimir Putyin háborúja Ukrajnával és az ebből fakadó globális válaszlépések legalább 30 évvel visszavetik Oroszország gazdaságát, már-már a régi Szovjetuniót idézve. Ráadásul az átlagemberek életszínvonala is erőteljesen vissza fog esni, és nem csak a nyugati termékek hiánya miatt. Az előrejelzések szerint az oroszok életszínvonala akár öt évig is lejtőre kerülhet.
Noha a mindent vivő döntést, az energiahordozók importtilalmát nem sikerült az EU-ban elfogadtatni, az átfogó nyugati szankciók így is óriási érvágást jelentenek Moszkva számára. Ennek az a célja, hogy maximális fájdalmat okozzanak az ország gazdaságának azáltal, hogy kizárják a globális piacokról, és befagyasztják az orosz vagyont világszerte. Számos közgazdász véli úgy, hogy a szankciók három héttel ezelőtti életbe lépésük pillanatától kezdve új fejezetet nyitottak Oroszország gazdaságtörténetében. Az orosz pénzügyi rendszer és valutájuk több fronton is nyomás alá került, és a rubel az összeomlás szélére jutott. Nem véletlen, hogy a moszkvai tőzsde hetek óta zárva tart, és a rubelt is csak komoly beavatkozások révén tudják a felszínen tartani.
Az intézkedések között volt két lépés is, amely különösen fájdalmas volt az orosz gazdaság számára. Az egyik a nemzetközi utalásokat segítő rendszerből, a SWIFT-ből való kizárásuk, míg a másik az orosz központi bank külföldön lévő tartalékainak zár alá vétele volt. Kínával próbálnak ugyan együttműködni, egy Peking által életrehívott fizetési rendszer használatában, illetve van egy, a 2014-es szankciókat követően elindított utalási rendszer is, ám ezek nem érnek a SWIFT nyomába. A tartalékok zárolása pedig erősen behatárolja az orosz jegybank módszereit, így a rubel zuhanását elsősorban egy brutális kamatemelés révén próbálták megállítani. A rubel szabad átváltásának megszüntetése viszont a szocialista érát idézi. Ráadásul a lakosságot pénzügyi szempontból más csapások is érték, hiszen a világ legnagyobb kártyaszolgáltatói, a Visa és a Mastercard is felfüggesztette a tevékenységét. Ami ismét csak „igazi időutazássá” tette az orosz átlagember számára is az ukrán háborút.
Az orosz pénzügyi rendszert tehát nagyon komoly támadás érte, amely révén a háború előtti szinthez képest megfeleződött a rubel árfolyama. A mélyponthoz képest az elmúlt napokban ugyan némi korrekciót láthattunk, ám így is 60 százalék körüli a gyengülés. Ez pedig az átlagemberek számára is kézzelfogható veszteséget jelent, hiszen a jövedelmük és a vagyonuk értéke óriási mértékkel csökkent. Arról nem beszélve, hogy mindezt tetézi a fent említett korlátozás, amely megtiltja a rubel átválthatóságát. (Az így kialakuló feketepiacon a rubel a hivatalos 115-120-as árfolyamhoz képest a dollárral szemben állítólag jócskán 200 felett van.)
A lakosság szempontjából érdemes kiemelni, hogy a február 24-i ukrajnai invázió kezdete óta több mint 300 ismertebb vállalat és márka állította le önként oroszországi működését, illetve szüntette meg az országba való szállításait. Köztük vannak olyan globális bankok, mint a Goldman Sachs, valamennyi Big Four könyvvizsgáló cég és olyan fogyasztói márkák, mint a Starbucks és a Ford.
A kommentárok egy része szerint a cégek a hírnevüket féltve döntöttek a kivonulás, illetve a tevékenység szüneteltetése mellett. Ám egyes szakértők árnyalják ezt a képet, szerintük az Oroszországból kivonuló vállalatok közül a többség az imázsuk védelme mellett pénzügyi megfontolások miatt is döntött így. Az orosz bankrendszer lekapcsolása a globális hálózatról azt jelenti, a külföldi vállalatok sem tudják feldolgozni a kifizetéseket, és nem tudnak pénzt mozgatni az országba és onnan ki.
Persze vannak olyan üzenetértékű lépések is, amelyek az elemzők szerint önmagukon túlmutatnak. A Pepsi, a Levi Strauss vagy a Coca-Cola a szocialista éra évtizedeiben a szabadság egyfajta jelképei voltak a vasfüggöny mögött. Mindhárman bejelentették, hogy felfüggesztik az alaptermékeik értékesítését, így Putyin lépése ismét vasfüggöny mögé zárta az országot. Hasonlóan szimbolikus volt a McDonald’s lépése, amelynek 850 oroszországi étterme ideiglenesen bezárt. A lánc első egysége 1990 elején nyílt meg Moszkvában, amely akkoriban vízválasztó eseménynek számított Oroszország nyugati nyitásában.
Az orosz gazdaság szempontjából a nyugati olajipari cégek kivonulása is nagyon nagy hatású, hiszen ezek a legújabb technológiákhoz nyújtottak Moszkva számára hozzáférést. Ezek nélkül - vélik a szakértők - az orosz energiahordozók kitermelése is visszaesést fog elszenvedni. Ami az orosz költségvetés számára jelent majd érzékeny kiesést, amelyet a háború egyébként is erősen megcsapol.
Nagy kérdés, hogy ezek után Vlagyimir Putyin hogyan tudja hosszútávon fenntartani a hatalmát. Abban ugyanis kulcsszerepet játszott az, hogy az orosz átlagemberek életszínvonala folyamatosan nőtt. Arról nem beszélve, hogy a mélyszegénységben élők aránya is drasztikusan visszaesett a regnálása alatt. A Világbank adatai szerint 2000-ben, amikor először elnökké választották, a lakosság 38 százaléka élt napi 5,5 dollárnál kevesebb pénzből. Ez az arány 2020-ra 90 százalékkal csökkent. A fent felsoroltak miatt viszont mind a középosztály, mind az alsóbb rétegek élete gyors fordulatot vehet, ami általános elégedettséget szülhet, és belülről feszítheti szét Putyin rendszerét.
A szakértők szerint, ha kemény karhatalmi intézkedésekkel fenn is tudja tartani az elnök a hatalmát, annak komoly ára lesz, hiszen Oroszország egyre szűkülő bevételeinek komoly arányát fogják a hadseregre, a titkosszolgálatokra és a rendőrségre fordítani. Ami értelemszerűen forrásokat von el a szociális, az egészségügyi vagy éppen az oktatási rendszertől. Így a gazdaság még egy szempontból visszatér a szocialista érához.
