Komoly lyukak lehetnek a társadalombiztosítási nyilvántartásokban, melyek befoltozására átfogó ellenőrzési tervet hirdetett 2022-re a családokért felelős tárca nélküli miniszter, Novák Katalin. Az elégtelen, vagy hiányos adatszolgáltatás miatt sokak nyugdíjjogosultságának korrekt megállapítása kerül veszélybe, amikor eljön a nyugdíjba vonulás ideje. A probléma főleg a 2010 előtti időkben volt jelentős, ezért erre az időszakra fókuszál a kormány - derül ki az interneten elérhető hivatalos dokumentációból.
Az ellenőrzés során a fellelhető iratokba tekintenek bele a hatóság emberei, akik ez alapján tudják eldönteni, hogy a munkaadó eleget tett-e a számára előírt társadalombiztosítási nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeinek. A nem teljesen rendezett állapotokra utal, hogy a terv szerint "kiemelt feladat a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) átvett adatokat tartalmazó nyugdíjjogszerzési adatbázissal kapcsolatosan az ügyfelek által jelzett, vagy a kormányhivatal által feltárt problémák kivizsgálása, illetve az esetleges ellentmondó adatok tisztázása".
Az ellenőrzési terv azt is tisztázza, hogy mely körben kell a hatóság embereinek vizsgálódniuk. A dokumentum szerint "vizsgálandó kockázatot jelent külünösen annak a megállapítása, hogy:
- a gazdasági társaság a korábban a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek látókörébe került - adatszolgáltatási kötelezettségüket vélelmezhetően szándékosan nem teljesítő - fantom cégek tulajdonosainak és képviselőinek érdekeltségi körébe tartozik;
- korábban még nem került sor ellenőrzés lefolytatására a foglalkoztatónál, a mezőgazdasági őstermelőnél, az egyéni- vagy társas vállalkozásnál;
- a foglalkoztatói iratgyűjtőkben elhelyezett ellenőrzési jegyzőkönyvek, hivatalos feljegyzések az ellenőrzött részére adatszolgáltatási közelezettség teljesítését, pótlását, módosítását írták elő, azonban a KELEN (Központi Elektronikus Nyilvántartási Rendszer) adatbázis erre vonatkozó információt nem tartalmaz, vagy a hatósági ellenőrzés rendelkezéseinek megfelelően a jogszerű állapot helyreállítása az ellenőrzést követően nem valósult meg."
Mint a felsorolásból kiderül, a célszemélyek közé tartoznak azok, akik korábban fantomcégekben bukkantak fel, majd újabb cégeket alapítottak, lettek közreműködői újabb vállalkozásoknak.
De nem csak rájuk terjed ki az kormányzati terv, hanem mindazokra, akik eddig megúszták az ellenőrzést, tehát bármelyik, eddig "érintetlen" kisebb vállalkozásra.
A terv kiemelt kockázatúnak minősíti a csőd-, a felszámolási, a végelszámolási, illetőleg a kényszertörlési eljárás során jogutód nélkül megszűnő gazdálkodó szervezetek körét.
S hogy mire figyelnek még kiemelten a hatósági emberek? Azon foglalkoztatókra, akiknél jellemző (volt) az adatszolgáltatások elmaradása, a "0"-ás adattartalmú adatszolgáltatás benyújtása, különösen több egymást követő időszakban, vagy a hiányos, hibás adatszolgáltatások, amelyek a visszatérő hatósági ellenőrzések után is rendezetlenek maradtak.
Nem babra megy a játék, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény értelmében 50 ezertől 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot köteles fizetni, aki nem tesz eleget idevágó kötelezettségének, amennyiben pedi a jogsértést egy éven belül újra megállapítják a foglalkoztatóval szemben, akkor a mulasztási bírság összege 1 millió forintig terjedhet.
