<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Legalábbis ez következik Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kijelentéséből, miszerint a meglévő fél tucat mellett olyan élelmiszerek drágulását korlátozhatja a kormány, amelyek ára egy év alatt több mint 40 százalékkal emelkedett.

A szeptemberben immár 20 százalék fölé ugrott éves infláció láttán Orbán Viktor szokatlan lépésre szánta el magát. Megkérte Matolcsy György jegybankelnököt, egyúttal utasította Varga Mihály pénzügyminisztert, hogy tegyenek meg mindent azért, hogy a fogyasztóiár-index 2023 végére feleződjön meg, azaz ne legyen magasabb 10 százaléknál.

Lapunk már rámutatott a kérés/utasítás abszurditására, nevezetesen, hogy a kormányfő parancsszóra próbál gátat szabni a vágtató inflációnak. Ami persze annyiban érthető, hogy az erőteljes kormányzati propaganda ellenére azért, hogy a hazai infláció nemcsak régiós szinten, hanem európai összehasonlításban is a legmagasabbak közé tartozik, csak részben okolható a háború, illetve az annak kapcsán Oroszország elleni európai uniós szankciók (lásd: háborús, szankciós infláció), alapvetően az az Orbán-kormány elhibázott gazdaságpolitikájának a következménye. Például annak, hogy képtelen rászánni magát az ekkora infláció esetén logikus és indokolt közgazdasági lépésre, az általános forgalmi adó (áfa) világszinten is kiugróan magas csökkentésére.

Azt, hogy az eddigi kormányintézkedések nem alkalmasak az infláció megfékezésére, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számai fényesen bizonyítják. Hiszen hiába él már idén február óta hat termékre ársapka, abban, hogy a hazai fogyasztóiár-index nemhogy lassulna, hanem még csak egyre feljebb megy, az energiaárak mellett alapvetően az élelmiszerek drágulása a ludas. A csirkefarhát és öt társa valóban nem tud drágulni, de a többiek nyakló nélkül, miután az élelmiszerláncok ezek árának emelésével kompenzálják az ársapkás árucikkeken elszenvedett veszteségeiket, amelyek abból fakadnak, hogy kénytelenek a beszerzési árnál jóval olcsóbban értékesíteni a hat kiemelt terméket (lásd például a 2,8 százalékos UHT-tejet, amely árának stopolása hatására a 1,5 százalékosé kilőtt). 

A februári ársapkák bevezetésekor nehezen volt érthető, azok miért pont erre a féltucat termékre kerültek fel, s miért nem például a kenyér, a vaj, a sajt, a tojás vagy a tészták kerültek a kedvezményezetti körbe. A közülük legkézenfekvőbbnek tekinthető kenyér kimaradására akkor erre az volt a kormányzati magyarázat, hogy fontosabb az annak alapanyagául szolgáló liszt drágulását korlátozni. Ám azt már mi tehetjük hozzá, hogy ott sem mindegyikét, csak a búzafinomlisztéét.

Emlékeztetőül, egyelőre még ez a hat termék ársapkás:

  • kristálycukor
  • búzafinomliszt (BL 55)
  • finomított napraforgó-étolaj
  • házi sertéscomb
  • csirkemell, csirkefarhát, csirkehát, csirkefar, csirkeszárnyvég
  • ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8 százalékos zsírtartalmú tehéntej.

Ám nem jött be a kormányzati várakozás, a kenyér ára szeptemberben éves szinten 76,9 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, ami messze a legnagyobb mértékű drágulás Európában, a második helyezett lettországinak több mint a duplája.

Nem tudni pontosan, legfeljebb csak sejteni lehet, hogy ez már az Orbán-kormánynak is sok(k) volt, s ezért rendelte el a miniszterelnök, hogy pótolni kell a februári mulasztást. Október végi Kossuth rádiós interjújában Orbán kilátásba helyezte, hogy bővül a hatósági áras termékek köre.

Konkrétumokat nem mondott, ám nem kell nagy tehetség annak megjósolásához, hogy azokra az árucikkekre kerül majd ársapka, amelyek a legjobban drágultak. Már csak az volt a kérdés, hogy a kormány hol húzza meg a határt.

Nos, tegnap Nagy Márton erről is lerántotta a leplet. A gazdaságfejlesztési miniszter Inforádiónak adott interjújából kiderült, hogy egyrészt valóban további élelmiszerek kerülnek a hatósági áras körbe, másrészt azt is megtudtuk, hogy közülük is azokra kerülhet az ársapka, amelyek az elmúlt egy évben az átlagos, 40 százalékos (!) élelmiszerinfláció felett drágultak. De azok közül is csak azok, amelyek itthon is előállíthatók. Bár a vaj előállítható lenne, de a hazai ellátás részben importból jön - nyerstejből és tejsavóból Magyarország nettó exportőr, de tejtermékekből (tejszín, tejföl, joghurt, vaj, sajt) nettó importőrnek számított 2022 első három hónapjában, ami azzal fenyeget, hogy ezekből hiány is alakulhat ki. 

Szinte holtbiztos, hogy most nem marad ki a kenyér. Fotó: Depositphotos
Szinte holtbiztos, hogy most nem marad ki a kenyér. Fotó: Depositphotos

Nagy szavaiból amúgy az is kiolvasható, hogy az éves infláció októberben még feljebb mehetett, hiszen a KSH szeptemberre az előző év azonos időszakához viszonyítva még "csak" 35,2 százalékos élelmiszerár-emelkedést mutatott ki.

Az októberi adatig már csak egyet kell aludni, a statisztikai hivatal szerdán 9 órakor hozza nyilvánosságra a tizedik havi fogyasztóiár-indexet. Néhány órával korábban azonban már laptársunk, a Privátbankár.hu legfrissebb Árkosár-felméréséből kaphatunk némi fogódzót.

Biztosat tehát nem lehet tudni, de ha a szeptemberi éves árindexek alapján tenné fel az ársapkákat a kormány, akkor azok az alábbi termékekre kerülnének.

Tekintélyes lista, több mint két tucat terméket tartalmaz, négyszer többet, mint amennyin most van ársapka. Ráadásul, mint említettük, ez a kör jó eséllyel az októberi adatok alapján még bővülhet is. A végleges körre, meg arra, hogy az egyes termékfajtákon belül ezúttal is lesznek-e megkülönböztetések, mint például februárban az UHT-tejek esetében, akár már szerdán fény derülhet, miután a gazdaságfejlesztési miniszter azt is kilátásba helyezte, hogy a kormány napokon belül dönthet az élelmiszerek árstopjának kiterjesztéséről. Márpedig, ha erre sor került, akkor arról Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdán 10 órára meghirdetett Kormányinfón be is számolhat.