2018. március 2. 05:30

Január végére közel 21 milliárd forintra nőttek a lejárt tartozások.


A kormány tavaly több mint 50 milliárd forintot fordított a kórházak, egészségügyi intézmények adósságának konszolidációjára tavaly év végén, de úgy tűnik, ez a pénzt egy feneketlen hordóba öntik. A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint ugyanis idén január végén 20,8 milliárd forintnyi kifizetetlen számlát kezeltek az ellátók.

Újratermelődik a hiány Újratermelődik a hiány

Azt eddig is tudni lehetett, hogy a kórházak finanszírozása nem kielégítő, a rendszer zavartalan működését ebben a formában nem tudja biztosítani az állami kassza. De még ezzel együtt is mellbevágó az eladósodás üteme, ami a jelek szerint idén felgyorsult.

Többször megkérdeztük már ennek okáról Lázár Jánost a Kormányinfók alkalmával. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elismerte, hogy nem megfelelő a finanszírozás. Vannak kórházak, ahol rosszul gazdálkodnak, de vannak olyanok is, ahol a normál működés fedezésére sem elegendő a mostani rendszerben juttatott támogatás. Ilyenre van példa Nógrád megyében – említette meg a mai tájékoztatón érdeklődésünkre a miniszter.

Lázár szerint azáltal, hogy az állam átvette ezeket az intézményeket, a beszállítók biztosak lehetnek benne, hogy a pénzükhöz jutnak. Erre garancia az állam. De ez még nem oldja meg a problémát, hogy a vállalkozók hitelezik 60 vagy 90 napon túl is a kórházakat.

A miniszter szerint szükség lesz rendszerszintű beavatkozásra az egészségügyben. Ha nincs más megoldás, akkor muszáj annyi pénzt biztosítani az egészségügy számára, ami elegendő ahhoz, hogy a működtetés miatt ne keletkezzen lejárt tartozás - közölte.

Felvetettük a miniszternek, hogy ezek szerint az egészségügyi kassza jelentős kibővítésére készül 2019-ben a kormány, amennyiben a Fidesz nyeri a parlamenti választást idén. Az éves rendes konszolidációra fordított 50-70 milliárd forint beépítése ugyanis ezt jelentené. Lázár szerint azonban nem erről van szó, a konszolidációra fordított összeg már eddig is benne volt a rendszerben, az év során keletkező megtakarítások jelentik ennek a fedezetét. Vagyis nem tervezi a kormány, hogy nagyobb büdzsét biztosítson az egészségügynek jövőre.