Recessziós félelmek
A WTI nyersolaj határidős jegyzése pénteken hordónként 103,7 dollár alá is benézett, míg a Brent 109-ig ereszkedett, miközben már a második egymást követő hete csökken az áruk, 10 százalék körüli enyhülést hozva. A szűkös kínálat és az ukrajnai háború ellenére történő meglepő áresést az a félelem okozza, hogy a nagy gazdaságokban a növekvő infláció megfékezését célzó agresszív monetáris szigorítás globális recesszióhoz vezethet, és visszafoghatja az olajkeresletet.
A csütörtökön közzétett európai és amerikai feldolgozóipari és szolgáltatási BMI-k jóval a várakozások alatt, közel kétéves mélypontra estek, ami az európai és az amerikai gazdasági aktivitás lassulásától való félelmet erősítette. Szintén a lassulást vetíti előre, hogy az Ifo gazdaságkutató intézet pénteken kiadott németországi üzleti hangulatindexe a várakozások alatti eredményt hozott, elsősorban azért, mert a gázhiány veszélye jelentős aggodalmat kelt Európa legnagyobb gazdaságában, miként az egész unióban. Nem csoda tehát, hogy a befektetők továbbra is óvatosak a globális nyersolaj- és üzemanyag-kínálat szűkösségére utaló jelek ellenére is.
Az olajárak tavaly egész évben fokozatosan emelkedtek, és Oroszország február 24-i ukrajnai invázióját követően szöktek a csúcsra, majd május végén, június elején ismét 120 dollár feletti hordónkénti árak jellemezték mind a Brent, mind a WTI árakat. Innen indult a mostanáig 10 százalék körüli visszaesés. Ez utóbbi elsődleges oka, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve a várakozásokat meghaladó szigorítását követően deklarálta: az infláció elleni harcot választja, még olyan kockázat árán is, hogy a gazdaságot esetleg recesszióba billenti. Ez pedig az olajkereslet jelentős csökkenését hozhatja, lenyomva az árakat.
Jerome Powell, a Federal Reserve elnöke szerdán elmondta a törvényhozóknak, hogy a jegybank eltökélt az infláció visszaszorítása mellett, bár elismerte, hogy recesszió is bekövetkezhet. Nehéz lesz a „puha leszállást” elérni, amelyben a monetáris politika szigorítása súlyos gazdasági következmények, például recesszió nélkül történik – mondta.
Putyin Európával szembeni gazdasági háborúja
Az áresés másik fő oka, hogy az ukrajnai háború mindinkább Európával szembeni gazdasági háborúvá szélesedik, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnök megpróbál olyan nehézségeket teremteni, amelyek megtörik az európai koalíciót.
Putyin az Ukrajna lerohanása után bevezetett szankciók miatt válaszcsapásként – technikai okokra hivatkozva – csökkentette a gázszállításokat a Gazprom legnagyobb vásárlóinak: az Északi Áramlat-1 gázvezetéken a szokásos mennyiség csupán 40 százaléka érkezik, míg a – Magyarország Ukrajna felőli ellátását is kiváltó – Török Áramlaton június 21-től teljesen leállt a szállítás. Mindezen túl a Gazprom már korábban megszüntette az ellátását Lengyelországnak, Bulgáriának, Hollandiának, Finnországnak és Dániának, miután az ottani energiavállalatok nem voltak hajlandók a szállításokat rubelben fizetni.
A gázszállítások korlátozása többek között azzal a veszéllyel fenyeget, hogy recesszióba süllyed a kontinens gazdasága, sőt, ha Oroszország teljesen elzárná a gázcsapot, az 1,7 százalékkal vetné vissza jövőre az eurózóna gazdaságát – figyelmeztetett az Európai Központi Bank. Ilyen körülmények között komoly nehézséget jelent a gáztárolóknak a tél elején elvárt 90 százalék körüli szintre töltése. Ha azonban ez sikerülne is, az se jelentene garanciát arra, hogy hideg tél esetén ne kellene Európában az ipari és a lakossági gázfelhasználásra korlátozó intézkedéseket bevezetni, ami igencsak növeli a félelmet, hogy az emberek fagyoskodni fognak. Mindez óriási politikai nyomást helyez a kormányokra. Erről laptársunknál, a Privátbankáron megjelent cikkünkben olvashat bővebben.
A kínai olajkereslet visszaesése
A világ legnagyobb olajimportőrének, Kínának a keresleti kilátásai is bizonytalanok. Noha Kína fokozatosan újra megnyitja a járvány miatt a közelmúltban zárlat alá vont részeit, de továbbra sem mondott le a zéró covid politikáról. Emiatt félő, hogy a kínai vállalkozások csak a vártnál lassabban lesznek képesek kilábalni a gazdasági tevékenységet sújtó korlátozások hatása alól, miközben a kormányzati ösztönzők is halványabbak lesznek. Az újranyitás gyorsasága és a fellendülés mértéke erős hatással lesz az olajkeresletre, ez a bizonytalanság azonban egyelőre fékezi az olaj árának emelkedését.
A kínálat bővülése
Június elején az OPEC+ megállapodott abban, hogy júliusban és augusztusban napi 648 ezer hordóval, azaz a globális kereslet 7 százalékával növeli a kitermelést. Ez kedvezőbb, mint az eredeti, szeptemberig három hónapon keresztül havonta napi 432 ezer hordós kapacitásnövelésről szóló terv. A termelésnövelés azonban rövid távon nem megy könnyedén, ugyanis a tagok egy része – köztük például Angola és Nigéria – az elmúlt években nem ruházott be eleget az olajmezőkbe, miközben az orosz kínálat jelentős része kiesett a szankciók miatt. Emellett a nagy amerikai olajfinomítók és Jennifer Granholm amerikai energiaügyi miniszter csütörtöki rendkívüli találkozója szintén nem hozott konkrét megoldásokat az olajárak csökkentésére.
Ugyanakkor sokan arra számítanak, hogy az OPEC+ liberálisabb megközelítésre tér át, és lehetővé teszi a szabad kapacitással rendelkező tagok számára, hogy többet termeljenek. Ennek hatására a Brent ára az év végére hordónként 100 dollár körüli szintre eshet vissza.
