A koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklésére a magyar kormány is meghozta első gazdasági intézkedéseit. Ezeket Orbán Viktor miniszterelnök egy Facebook-videóban jelentette be. Mint arról mi is beszámoltunk, a lépések egy része a hiteltörlesztések felfüggesztésére vonatkozik, egy másik része pedig alapvetően a munkahelyek megőrzését hivatott elősegíteni. A kormány úgy döntött, ezt első lépésben a foglalkoztatás költségeinek mérséklésével próbálja meg támogatni, másik részről pedig a dolgozók anyagi helyzetén a járulékfizetés részleges elengedésével igyekszik segíteni. Az intézkedések első körben a legsúlyosabban érintett ágazatokra érvényesek, vagyis:
- Turisztika,
- Vendéglátóipar,
- Szórakoztatóipar,
- Szerencsejáték,
- Filmipar,
- Előadóművészeti szolgáltatás nyújtása,
- Rendezvényszervezes,
- Sportszolgáltatás nyújtása.
Az ezen ágazatokban dolgozók június 30-ig mentesülnek a 10 százalékos nyugdíjjárulék megfizetése alól, egészségbiztosítási járulékként pedig legfeljebb a törvényi minimumot, 7710 forintot kell befizetni. A munkaadók ugyanekkor teljes mentességet kapnak: sem a szociális hozzájárulási adót, sem pedig a szakképzési hozzájárulást nem kell megfizetniük. Ez a bruttó bér 19 százalékának megfelelő értékű megtakarítást eredményez dolgozónként.
A legutóbbi adatok szerint a szálláshely, vendéglátás ágazatban az átlagos bruttó bér 225 ezer forint. Ilyen fizetésnél a minimális járulékfizetés miatt 35 640 forinttal nő a havi nettó bér, az érintettek - családi adókedvezmény nélkül - 205 215 forintot vihetnek haza - természetesen amennyiben megmarad a munkahely..
A munkaadó ebben az esetben ennél valamivel többet, 48 450 forintot spórol meg az intézkedések nyomán egy dolgozó esetében.
Minimálbér esetén 19 660 forinttal 126 725 forintra nő a nettó fizetés, ugyanekkor a munkaadónál 30 590 forint maradhat.
Vannak azonban olyan esetek, amikor az intézkedések kisebb könnyítést jelentenek. Ha ugyanis gyermeket nevelő dolgozóról van szó, aki alacsonyabb bérért végzi a munkáját, akkor könnyen előfordulhat, hogy a mostani tehercsökkentés semmit nem jelent számára. Ha ugyanis valakinek olyan alacsony a fizetése, hogy nem fizet annyi személyi jövedelemadót, mint amennyi kedvezményt igénybe vehetne, akkor azzal a fizetendő nyugdíj- és szükség esetén az egészségbiztosítási járulékot csökkentheti.
Például ha a minimálbéres dolgozó két gyerek után vesz igénybe családi adókedvezményt (40 ezer forint összesen), akkor ezt az szja és a nyugdíjjárulék terhére számolja el. Így esetében a nemrég bejelentett intézkedések 11 520 forintos nettó növekedést eredményeznek csupán.
Ugyanekkor a munkaadók esetében is előfordulhat olyan eset, amikor ezeknek az intézkedéseknek nem lesz hatása. Ha ugyanis ők olyan személyeket alkalmaznak, akik után szochó-kedvezményt érvényesíthetnek, akkor csak minimális előnyhöz juthatnak. A szabályok alapján ilyenre akkor van lehetőség, ha munkaerőpiacra lépő fiatalt, három vagy több gyermekes anyát, megváltozott munkaképességűt, szakképzettséget nem igénylő munkakörben vagy volt közfoglalkoztatottat foglalkoztatnak.
Maradva a minimálbéres példánknál, a frissen a munkaerőpiacra lépő fiatal esetében a már igénybevett szochó-kedvezmény miatt a munkaadó csak 2415 forint könnyítéshez juthat a kormány múlt heti intézkedései nyomán.
