Nem csak a német autógyárak vonzzák a kínai akkumulátoros cégeket
Szijjártó Péter a hétvégén az Európai Unió és Kína közötti kapcsolatokról fejtette ki a véleményét, amelyről úgy gondolja, a kínai kapcsolatok megszakítása öngyilkosság lenne az európai gazdaság részéről. A külgazdasági és külügyminiszter a kínai Tiencsinben rendezett Világgazdasági Fórumon készült, CNBC-nek adott interjúban arról beszélt, hogy egy új iparág születik az autóipar forradalmával. Elmondta, az európai autóipari vállalatok nagyon jó elektromos autókat tudnak gyártani, de akkumulátorokat nem tudnak előállítani. A Magyarországra érkező kínai beruházásokról a külügyminiszter azt mondta, a nagy kínai beruházások, azért jönnek ide, mert a német autógyártók jelen vannak az országban.
Szijjártó Péter kijelentései nem alaptalanok, hiszen a Magyarországra települő akkumulátorgyárak részben az itt működő vagy hamarosan termelni kezdő német óriásokat látja el. Ám pont a miniszter büszkélkedett azzal néhány hete, hogy a jelenleg zajló beruházások nyomán Magyarország fogja vezetni az európai ranglistát az elektromos akkumulátorok gyártásában. Ez pedig arra utal, hogy az itt kiépülő kapacitások jócskán meghaladják majd a német gyártók magyarországi üzemeinek igényeit. Ráadásul egy hónappal korábban Szijjártó Péter még egyértelműbb nyilatkozatot tett, akkor azt jelezte, hogy „Az elmúlt 1-1,5 évben Magyarország első számú exportterméke az elektromos akkumulátorok voltak, ez hozzájárult az ország tavalyi óriási exportrekordjához, így "világszinten a 34. helyen vagyunk, annak ellenére, hogy csak a 95. helyen állunk lakosságszámban". Persze a magyarországi járműiparról általánosságban is köztudott, hogy exportra termel, hiszen a hazánkban előállított termékek esetében 90 százalék feletti az exporthányad.
Ráadásul a bővülés továbbra is folyamatosnak látszik, hiszen szombati nyilatkozatában Szijjártó Péter kitért arra is, hogy a CATL és az EVE Energy mellett Magyarország megegyezett két másik top 10-es kínai akkumulátorgyártóval is, amelyek hamarosan bejelentik a beruházásaikat. Az is kiderült a miniszter szavaiból, hogy a külföldi közvetlen tőkebefektetéseket egyértelműen a kínai akkumulátorgyártó beruházások húzzák fel, amelyek értéke a 2022-es 6,5 milliárd eurót követően idén újabb rekordot dönthet, hiszen elérhetik a 13 milliárd eurót.
Nagyon komoly kapacitást gyártanak majd a magyarországi üzemek
Kerestük a minisztériumot, de kérdésünket nem méltatták válaszra, így hivatalosan nincsenek információk arról, hogy a termelés milyen ütemben fog felfutni. Ugyanakkor egyes beruházások kapcsán láttak napvilágot az indulásra vonatkozó bejelentések. Ezekből az derül ki, hogy miközben a fejlődés folyamatos, és egyes részegységgyártó vállalatok már korábban is üzembe állnak, jelentős felfutás várhatóan 2024 második felétől várható. Majd a CATL debreceni gyárának 2025-ös indulásával hatalmas ugrás következhet a működő kapacitásokat tekintve.
Az első negyedéves adatok, és az addig bejelentett beruházások alapján az látszódott, hogy az aktuális gyártási kapacitás 40 gigawattóra volt, amely részben a fent említett, önmagában 100 gigawattóra pluszteljesítményt jelentő CATL üzemnek köszönhetően a következő öt évben az ötszörösére ugrik majd.
Alábecsülték a felfutást
Érdekesség egyébként, hogy az azóta már megszűnt Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) 2022 őszén publikálta a Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégia 2030 című anyagát, amely a jövőbeni folyamatokat felvázolta. A hazai gyártási kapacitások a TIM korábbi becslése szerint 2025-re 47,3 gigawattórára, 2030-ra "pedig akár 87,3" gigawattórára nőhetnek. Bő fél évvel a számok publikálása után egyértelmű, hogy prognózis nagyon erősen alábecsülte a várható kapacitásokat.
Ugyanakkor hallani olyan előrejelzést is már, hogy 2028-ra ennél jóval nagyobb, akár 250-300 gigawattóra kapacitással is működhetnek majd a magyarországi üzemek. Hogy a nagyságrendet érzékeltessük, mit jelentene ekkora kiépített kapacitás, talán elég megemlíteni azt, hogy ez (az akkupakk méretétől függően) akár 4-5 millió jármű gyártásához elegendő lenne.
A jelentős kapacitás egyébként azért is megvalósulhat, mert a Szijjártó Péter által a hétvégén kiemelt EVE Energy debreceni üzemében is közel 30 gigawattóra termeléssel számolnak majd. Ennél jóval kisebb lesz a saját buszaihoz akkumulátort készítő BYD akkumulátor-összeszerelő üzeme Fóton, ugyanakkor nem lenne teljesen meglepő, ha ez a vállalat is további kapacitásokat létesítene. Miután a külgazdasági és külügyminiszter a kínai vállalatok körében számít kifejezetten sikeres „toborzónak”, és a hétvégén elejtett újabb két akkumulátorgyártó várható érkezését is az ázsiai nagyhatalom kapcsán említette, a topcégek közül várhatóan nem a koreai LG Energy vagy a japán Panasonic, hanem a Sunwoda érkezhet, a cég magyarországi terveiről nem hivatalos információk már kiszivárogtak. Amennyiben pedig nem a BYD bővítene, akkor a másik top 10-es cég a CALB vagy a Gotion lehet, mint amely a jövőben akkumulátorgyárat létesíthet hazánkban.
A beszállítók is óriási befektetésekkel érkeznek
Az akkumulátorok gyártása kapcsán persze nemcsak a végtermékeket előállító üzemeket érdemes megemlíteni, hanem azokat is, amelyek az ezekhez szükséges részegységeket biztosítják. Így gyártani kell katódot, anódot, és elektrolitot is, az ezeket tartalmazó alumínium és rézlapok kötegét pedig szeparátorok választják el.
Beszédes, hogy a tavaly bejelentett több százmilliárdos gigaberuházások között több olyan is található, amelyek akkumulátorok részegységeinek gyártásával foglalkozik majd. Így többek között a W-Scope (szeparátorgyártás) 290 milliárdból megépülő üzeme Nyíregyházán, az LG Chem és a Toray közös 267 milliárd forintos gyára Nyergesújfalun vagy éppen az EcoPro katódgyára, amelyet 264 milliárd forintból építenek Debrecenben. De az idei év egyik legnagyobb beruházása is hasonló jellegű, hiszen a sajtóban jelentős, korántsem pozitív visszhangot kapó ácsi katódgyárat 520 milliárdos beruházással létesíti a kínai Huayou Cobalt.
A beszállítók megjelenése gazdasági szempontból a kormány kommunikációjában pozitívumként jelenik meg, ám ezek kapcsán is gyakran találkozhatunk szakmai kritikákkal. Ahogy általában az akkumulátorgyártás kapcsán a szakértők problémának látják azt, hogy a nagyon nagy (és viszonylag speciális) gyártási volumenek miatt nagyon szűk a beszállítók köre, így nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy magyar beszállítók érdemben bekapcsolódjanak az értékláncba. Az is probléma a hozzáadott érték kapcsán, hogy ide olyan tevékenységek kerülnek, amelyek nem teremtenek különösen nagy értéket, cserébe viszont erősen terhelik (egyesek szerint szennyezik) a környezetet. Állandó kritikai elem ez is, hogy mivel itthon nincs elegendő munkaerő, így ezekben a gyárakban jelentős részben távoli országokból érkező vendégmunkások dolgoznak majd. Miattuk ráadásul a bérszínvonal sem fog növekedni, így még mikroszinten sem nagyon lesz érzékelhető az akkugyárak pozitív hatása.
