A közelmúltban a külügyi és külgazdasági miniszter, Szijjártó Péter arról beszélt, hogy Magyarországnak már most is kiemelkedő szerepe van az elektromos autózásban, hiszen a legnagyobb akkumulátorgyártók közül több is képviselteti magát, illetve gyárat épít. A tárcavezető akkor azt hangsúlyozta, hogy azon kevés ország közé tartozunk, ahol a világ hét legnagyobb akkumulátorgyártó vállalata közül három már itt van, és lehet, hogy ez a szám a közeljövőben nőni fog. Ezzel Magyarország megkerülhetetlenné vált az európai autóipar sikeres elektromos alapokra történő átállásának szempontjából. Ez Magyarország gazdaságának életbiztosítása, hogy megkerülhetetlenek vagyunk ebben a tekintetben. Nem véletlenül jelezte, hogy a jelenlévő nagy gyártók száma növekedni fog, hiszen a keddi bejelentés szerint a szektor újabb prominens vállalata fog üzemet építeni nálunk.
A BMW beszállítói lesznek
Az EVE Power, a vezető lítiumcella-gyártó cég Debrecenben épít környezetbarát gyárat, amely a BMW Group jövőbeni üzemének akkumulátorcella-beszállítójaként fog működni 45 hektáron. A társaság ugyan nincs benne a Szijjártó Péter által korábban említett hét legnagyobb akkumulátorgyártó között, hiszen a miniszter szerint a világ kilencedik legnagyobb gyártójának számít, ám így is az iparág egyik nagyágyújaként tartják számon. A kínai vállalat ugyanis erős kapcsolatokat épített ki több nagy prémiumgyártóval, így például a Daimler, a BMW, a Jaguar Land Rover egyik fő beszállítójának számít.
Az üzem Debrecen közelében, a BMW beszállítóinak biztosított területen, az Észak-nyugati Gazdasági Övezetben épül fel. Az iparág csúcsát jelentő gyár hengeres akkumulátorokat fog gyártani az autóipar számára modern technológia alkalmazásával, évi 28 GWh gyártókapacitással. A több mint 1 milliárd eurós költségvetésű beruházással létrehozott gyárban több mint ezren dolgoznak majd a 2026-ra tervezett átadás után, hangoztatták a bejelentés során.
Környezetvédelem: csupa szép ígéret
Tanulva a CATL beruházása körüli tiltakozásokból, a környezetvédelmi kérdések mind a vállalat, mind Szijjártó Péter bejelentésében kiemelt szerepet kapott. Azt közölték ugyanis, hogy a telephely tisztított szenny- és felszíni vizet vesz majd igénybe, amelyet a helyszínen újrahasznosítanak a vízigény csökkentése érdekében. A tisztított szenny- és a felszíni víz fedezi majd a beruházás vízigényének 95 százalékát, a fennmaradó 5 százalékot az iható víz teszi ki, amelyet a kommunális szolgáltatásokhoz vesznek igénybe. A cég napelemeket és energiatároló rendszert használ majd az energiahatékony termelés érdekében, és a karbonkibocsátást is folyamatosan ellenőrizni fogják. Az EVE Power hosszú távon olyan beszállítókkal dolgozik együtt, akik az akkumulátorok egyes elemeit, mint például a katód prekurzorokat és az anódokat zöld energiával állítják elő.
Szijjártó Péter azt is hangsúlyozta, hogy a debreceni embereknek az elektromos akkumulátorgyárak építése miatt semmi félnivalójuk nincsen, Magyarországon ugyanis az európainál jóval szigorúbb környezetvédelmi előírásokat alkalmaznak.
A miniszter azt is közölte, hogy a kormány újabb jelentős fejlesztéseket fog finanszírozni a városban, például 108 milliárd forint értékben korszerűsítik a vízi közműrendszert, azaz a vízellátást és a szennyvízelvezetést. "Én azt gondolom, hogy itt a vízért jogosan aggódók is elégedettek lehetnek" – fogalmazott a tárcavezető. Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarországon kevés kérdésben van olyan széles körű konszenzus, mint a környezetvédelem fontosságát illetően. "A kormány egyértelmű célkitűzése, hogy Magyarország a környezetvédelem globális éllovasa legyen. Egyértelműen az a célunk, hogy Magyarország azon országok közé tartozzon, amelyek a legtöbbet teszik a környezet megvédése és a bolygónk megőrzése érdekében" - jelentette ki.
A jól hangzó mondatok mögött ugyanakkor látni kell azt is, hogy a már üzemelő gyárak környékén élők tapasztalatai mást mutatnak, hiszen hiába vannak szigorú előírások, azok ellenére a környezet- és zajszennyezés erősen megkeseríti a környéken lakók életét. Az EVE Power esetében annyiban lehet más a helyzet, hogy az üzem eleve azon az iparterületen létesül, ahol a BMW-gyár is lesz, így a lakóövezettől távolabb lesz, mint azok a gyárak, amelyek kapcsán számos lakossági panasz merült fel.
Újabb komoly lépés az akkumulátor nagyhatalom tervben
A most bejelentett beruházás is figyelemre méltó gyártói kapacitást ígér, ám az előzetesen ismeretett adatok alapján a szintén debreceni CATL üzem nagyságrendileg négyszer akkora lesz, mint az EVE Power. A fent említett 28 gigawatt-óra (GWh) gyártókapacitással szemben a másik, vitatott beruházás esetén a tervek 100 GWh-ról szólnak. Önmagában ez a két beruházás túlteljesíti a kormány korábbi terveit, hiszen az azóta már megszűnt Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) 2022 őszén publikálta a Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégia 2030 című anyagát, amely akkor a jövőbeni folyamatokat felvázolta. A hazai gyártási kapacitások a TIM korábbi becslése szerint 2025-re 47,3 gigawattórára, 2030-ra pedig akár 87,3 gigawattórára nőhetnek. Ugyanakkor a két debreceni üzem együttes közel 130 GWh kapacitása alapján a szakértők immár azt prognosztizálják, hogy az évtized végére jócskán 200 GWh feletti lehet a magyarországi üzemek gyártókapacitása.
Amennyi ez megvalósul, úgy az Európai Unióban Magyarország lesz a második legnagyobb kapacitásokkal rendelkező ország. Ennél több akkumulátort csak a gazdasági erejében és az autóiparban is jóval nagyobb Németországban fognak gyártani, az idei prognózisok szerint ott 500 GWh feletti kapacitás jöhet létre. Mindez az Orbán-kormány szerint biztosíthatja azt, hogy Magyarország a jövőben is kiemelt helyen szerepelhet a világ járműgyártásában. Felfogásuk szerint, ahogy azt a külügyminiszter is többször hangsúlyozta az elmúlt időszakban, ez egyfajta életbiztosítás, hiszen megkerülhetetlenek leszünk.
Persze árnyalja ezt a képet, hogy nemcsak környezetvédelmi szempontból hallatszódnak kritikák, hanem számos neves közgazdász hangoztatta az ellenérveit ezekkel a beruházásokkal kapcsolatban. Lapunkban Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök és miniszter fejtette ki az álláspontját, ami összecseng más hasonló érvelésekkel is.
Ezek lényege, hogy nincsenek megfelelő erőforrásaink ilyen nagyságrendű gyártókapacitásokhoz. Ezek ugyanis rengeteg vizet igényelnek és az előzetes adatok szerint például a CATL gyárát a mostani infrastruktúra képtelen lesz ellátni. Nem áll rendelkezésre elegendő villamosenergia, miközben az akkumulátorgyártás energiafaló szektornak számít, Magyarország áramellátását nagyjából 30 százalékban ma is importból kell fedezni. Munkaerő sincs elegendő, így várhatóan (ázsiai) vendégmunkásokkal fogják tudni megoldani az üzemek működtetését. Azt is felróják továbbá, hogy ez egy nagyon nagy volumenekben gondolkozó szektor, így a magyar beszállítóknak nincs érdemi esélye, hogy az értékláncokba bekapcsolódjanak. A gyártási fázis viszont egy viszonylag alacsony hozzáadott értéket képvisel, így az akkugyárak csak látszólag fogják jelentősen növelni a magyar GDP-t. Más kérdés, hogy a kormányt szemmel láthatólag hidegen hagyják akár a szakmai, akár a lakossági kritikák, és igyekeznek minden eszközzel elérni, hogy minél több és nagyobb akkumulátorgyártó települjön az országba.
