A politikai nyilatkozatoktól eltávolodva is az látszik, hogy a közös európai pénznemnek egyaránt lehetnek előnyei és hátrányai. Az pedig, hogy melyik oldal kerekedik felül, önmagában nem a közös valután múlik.
„Az euró inkább egy intézményi keret, amely a stabilitást segítheti, de nem oldja meg automatikusan a versenyképességi, termelékenységi vagy költségvetési problémákat”
– reagált laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár megkeresésére Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője. Vagyis az euró bevezetésével önmagában még nem spórolható meg a jó gazdaságpolitika. A legfontosabb feltétel pedig az időzítés.
„Ha Magyarország egy magas inflációjú, gyenge költségvetési helyzetből menekülve lépne be az euróövezetbe, az euró korlátokat mutatna meg. Ha viszont egy stabilabb, hitelesebb gazdasági környezetben történne a csatlakozás, akkor a közös valuta inkább erősíthetné a magyar gazdaságot. A mérleg nem azért billen az euró javára, mert az euró jobb pénz, hanem azért, mert Magyarország gazdasága már most is nagyon szorosan kötődik az euróövezethez” – tette hozzá.
További friss árfolyamokat itt találhat, laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár elemzéseit pedig a témában itt olvashatja.
A teljes cikkben arról is olvashatnak, hogy már most miért félig eurós gazdaság a magyar és hogy melyek a legfontosabb előnyei és hátrányai a közös európai fizetőeszköznek. Miként az is kiderül, hogy a közép- és kelet-európai régióban melyik ország profitálta a legtöbbet, illetve a legkevesebbet az euró bevezetéséből.
