5p

Az emberi erőforrások minisztere szerint nincs értelme vitázni a szociális dolgozók béréről. Pedig a számok épp az ellenkezőjét támasztják alá: a területen dolgozók fizetése arcpirítóan alacsony.

Újra fókuszba került a szociális dolgozók fizetése az elmúlt időszakban. Egyrészt köszönhető ez annak, hogy a szociális szféra dolgozói kimaradnak az egészségügyben adott egyszeri bruttó 500 ezer forintos pluszjuttatásból. Másrészt Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere nyilatkozott hétfőn a témában. A saját Facebook-oldalán közzétett Miniszteri Percek videósorozat újabb epizódjában úgy fogalmazott az Index cikke szerint:

Nyilvánvaló, senki nem gondolja azt, hogy a jelenlegi fizetések elérnék az optimálisat, de azt tudom mondani, hogy az utóbbi időszakban, öt éven keresztül minden évben valamilyen címen, valamilyen jogon az itt dolgozók fizetése emelkedett, és elérte a 2010-es fizetések 114 százalékát.

Fotó: MTI
Fotó: MTI

A történet előzménye, hogy a minisztert az LMP-s Ungár Péter hívta vitára a témában, de a tárcavezető "politikai jellegű akciónak" minősítette a felkérést. Azt sugallva, hogy a szociális területen dolgozók béréről szóló vita céltalan.

Pedig a miniszter sugallatával ellentétben több szempontból sem lehet céltalannak nevezni a szociális területen mára kialakult bérviszonyokat. Erre kiválóan rávilágítanak az elérhető statisztikák is.

Jelenleg, 2020-ban az első negyedévi adat alapján a szociális ellátás területén a rendszeres, bruttó átlagbér 186 798 forint volt, ami 48 (!) százalékkal alacsonyabb az országos átlagnál (358 363 forint). Ezzel Magyarországon ez a leginkább alulfizetett szféra, olyannyira, hogy a második legalacsonyabb átlagot regisztráló szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén jellemző fizetésnél is 29 százalékkal kevesebb a szociális ellátásban elérhető fizetés a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint.

Az, hogy a szféra átlagbére nemzetgazdasági összevetésben leszakadt a többi területhez képest, nyilvánvalóan nem most alakult ki, hanem egy hosszú folyamat eredménye. Olyannyira, hogy ez egyértelműen megmutatkozik, ha a KSH adataira támaszkodva megnézzük, milyen változások történtek néhány kulcsfontosságú, állami szférában 2010 óta. Legyűjtöttük az országos átlagbér mellett

  • a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás,
  • az oktatás,
  • a humán egészségügyi ellátás,
  • a szociális ellátás ágazatában regisztrált átlagos bruttó béreket
  • és mindehhez hozzávettük a parlamenti képviselők alapbérének változását is.

Utóbbit részben azért, mert 2018-ban pont arra hivatkozva döntött a kormány a képviselői fizetések emelése mellett, mert az addig eltelt években a közszféra más területein már megtörténtek a bérrendezések, így eljött az ideje annak, hogy a parlamenti fizetések is növekedjenek.

A legfrissebb, 2020 első negyedévi adatokat a 2010-es állapottal összevetve az látszik, hogy a szociális ellátás volt az a terület, ahol a legkisebb mértékben, 77 százalékkal emelkedtek a fizetések. Mindeközben az országos átlag emelkedése 91 százalékos volt. Kásler Miklós cikkünk elején idézett mondatában ugyan 114 százalékot említett a növekedés mértékeként, ám a KSH adatai ezt nem igazolják vissza, hiszen akár a prémiumok nélküli, akár az azokkal növelt bruttó bért hasonlítjuk össze, ettől elmaradó emelkedést kapunk eredményként.

A szociális területhez hasonlóan a legalacsonyabb mértékű bérnövekedés történt az oktatás területén 78 százalékos, a közigazgatás, védelem és kötelező társadalom-biztosítás ágazatában pedig 86 százalékos.

A vizsgált nemzetgazdasági ágak közül az egészségügyben végrehajtott bérrendezés látványos hatással járt, mivel 2010-hez képest itt már 125 százalékkal magasabb az átlagos fizetés, ám ezt bőven túlszárnyalja a képviselői alapbér emelkedése. Az országgyűlési patkóban helyet foglaló honatyák és -anyák alapjárandósága ugyanis 4 lépcsőben 376 (!) százalékkal emelkedett 2010-hez képest.

Vagyis bár a közszféra egyéb területén végrehajtott bérendezésre még ha azt is mondjuk, hogy megállja a helyét, a képviselői keresetek emelése és bérrendezése ennél sokkal jobban sikerült. Ráadásul mindezt úgy sikerült abszolválni, hogy

  • először 2014-ben nőtt a bér 231 900 forintról 747 878-ra,
  • majd 2018-ban 891 ezerre,
  • 2019-ben 981 600 forintra,
  • idén márciustól pedig 1 103 400 forintra.

Így ma már az országos átlag háromszorosa a képviselői alapbér, miközben a szociális ellátásban dolgozók annak alig több mint a feléért, 52 százalékért dolgoznak.

Országhatárainkon kívülre tekintve az bizonyos, hogy a képviselői béreket az elmúlt évek emeléseivel sikerült felzárkóztatni a nemzetközi szinthez. A szociális ellátás területén dolgozók bérét illetően azonban talán nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, Magyarországon e terület alkalmazottai kirívóan alacsony keresettel rendelkeznek. És nem is kell túlságosan messze menni ahhoz, hogy ezt az állítást alátámasszák az adatok. A fizetéseket összehasonlító oldalak adatai szerint például Szlovákiában és Csehországban is az országos átlagos bruttó bér nagyjából 90 százalékával egyenlő fizetésben reménykedhetnek a terület dolgozói.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!