Nem csak azok követik figyelemmel az üzemanyagárak alakulását, akik maguk is szoktak tankolni autójukba. Teljesen egyértelmű, hogy a bevásárlókosarunkba tett termékeket valahogyan el is kell juttatni a boltok polcaira, azaz a termékek szállítása ugyancsak üzemanyagot igényel.
Lapunk most, év elején az üzemanyagárakat befolyásoló tényezőket sorra veszi, és megpróbálunk választ keresni arra a kérdésre, mi várható a 2023-as évre.
Az üzemanyagok (és itt elsősorban a benzinre és a gázolajra gondolunk) ára több tételből áll össze. A legalapvetőbb természetesen a kőolaj világpiaci ára, azt feldolgozva alakul ki a nagykereskedelmi ár, amit megfejel a kieskereskedelmi árrés, a jövedéki adó, valamint a készletezési díj. Mindezeket összeadva kapjuk meg a nettó árat, amire rárakódik még a 27 százalékos általános forgalmi adó is.
Olajozottan
Lássuk először is a kőolajat! A világpiacon leginkább meghatározó Brent nyersolaj márciusi szállítási határidős ára jelenleg hordónként 85 dollár körül alakul. Mivel 1 hordó nagyságrendileg 159 liternek felel meg, ez azt jelenti, hogy a keddi, 382 forintos dollárárfolyam mellett egy liter finomítatlan kőolaj 204 forintba kerül. Nem volt ez mindig így. Laptársunk, a Privátbankár cikke felvázolja ennek közelmúltbeli történetét. Mint Tiszóczi Roland kollégánk írása emlékeztet, a pandémia első időszakában, a világgazdasági zárás elején, azaz 2020. március-áprilisban a csökkenő kereslet miatt a kőolaj hordónkénti ára alig volt magasabb 20 dollárnál, míg az orosz–ukrán háború kezdetekor, márciusban, majd később, júniusban is az ár meghaladta a 120 dollárt is. Emellett visszavetette a gazdasági élénkülést a jegybankok megszorító monetáris politikája, azaz a kamatemelések is.
Ehhez jött még az Oroszország elleni olajembargó, valamint a 60 dolláros ársapka. Az olajembargó megtiltja, hogy 2022. december 5-től az EU Oroszországból – a csővezetéken érkező kivételével – nyersolajat, 2023. február 5-től pedig bármilyen finomított kőolajterméket vásároljon, importáljon vagy vegyen át. Az ársapkában pedig az EU és a G7 állapodott meg, melyhez Ausztrália is csatlakozott. Ennek alapja, hogy a – zömmel európai székhelyű – biztosítók csak olyan tankerhajókat biztosítanak, melyek megfelelnek az uniós előírásoknak, így legfeljebb 60 dolláros orosz olajat szállítanak. Válaszlépésként az OPEC+, mely a legnagyobb kőolaj-kitermelő országokat, így Oroszországot is egybegyűjti, a kitermelés napi 2 millió hordós csökkentéséről döntött, amitől a kínálat csökkenése miatt (nem megfeledkezve közben a kereslet növekedéséről sem) újfent az árak emelkedését várták.
És ha mindezek a bizonytalansági tényezők nem lennének elegendők, még az egészre rárakta a koronát a Covid kínai beindulása is, ami ha véget ér, ismét a kereslet, így az árak emelkedését is fogja eredményezni.
A Privátbankár piaci szakértőkre hivatkozva azt írja, a kőolaj ára 2023-ban ismét elérheti a 120 dolláros szintet, de még szerencsésebb helyzetben sem kerülhető el a 100 dolláros olajár.
A jövedéki adó: miért nem Matolcsy a bűnbak?
Üzemanyagár kapcsán a másik jelentős tételről, a jövedéki adóról is ejtsünk szót! A magyar szabályozás ebben a tekintetben nem friss, a benzin és a gázolaj árában ezt az adótételt a 2016-os jövedékiadó-törvény szabályozza. Az Országgyűlés akkori döntése értelmében ezt az adótételt sávosan szabták meg mind a benzin, mind a gázolaj esetében, mégpedig a Brent nyersolaj negyedéves világpiaci árához igazítva. Eszerint
- ha a nyersolaj ára 50 dollár alatt van, akkor literenként az adó mértéke benzin esetében 125, gázolaj esetében 120,35 forint,
- ha a nyersolaj ára 50 dollár fölé emelkedik, akkor literenként az adó mértéke benzin esetében 120, gázolaj esetében 110,35 forintra csökken,
és ezek az adómértékek azóta is változatlanok a törvényben.
Ebben a kérdésben azonban megkerülhetetlen az Európai Unió direktívája, mely kerek perec rögzíti az üzemanyagok jövedéki adójának mértékét:
- benzinre literenként 35,9 eurócent,
- gázolajra literenként 33 eurócent,
függetlenül az olaj árától.
És itt álljunk is meg egy szóra! Mint említettük, a jövedéki adóról szóló törvényt 2016-ban alkotta meg az Országgyűlés. 2017. január 2-án az euró hivatalos MNB-árfolyama 309,4 forint volt, tehát az uniós előírás szerint Magyarországnak benzinre 111,07 forint, gázolajra pedig 102,10 forint jövedéki adót kellett beszednie. Ehhez képest még az alacsonyabb, 120, illetve 110,35 forintos tétel is magasabb volt az uniós előírásnál. Ha úgy tetszik: akkori árfolyamon benzinre 38,78, dízelre 35,67 eurócent volt a literenkénti jövedéki adó.
2023. január 2-án azonban az MNB 400,66 forinton jegyezte az eurót.
A hazai deviza hat év alatt bekövetkezett csaknem 30 százalékos gyengülése miatt a mostani 120, illetve 110,35 forintos adótétel már csak 29,95, illetve 27,54 eurócentnek felel meg,
tehát bőven elmarad az uniós irányelvben foglaltnál.
A kudarcos monetáris politikát tavaly decemberben a kormánypropaganda az EU-ra akarta hárítani, a Fidesz-közeli Világgazdaság egyenesen Brüsszel 32,5 forinttal szeretné emelni az üzemanyagok jövedéki adóját című cikkel érkezett. Holott – mint láttuk – sem az EU, sem Magyarország nem emelt az adótételen, tehát fiskális szigorításról nem beszélhetünk. Az adószint kötelező mértékétől történő elmaradás oka kizárólag a forint elértéktelenedése,
tehát – ha már mindenképp bűnbakot keresnek – az elvárt adóemelést a monetáris politikát irányító Matolcsy György nyakába illett volna varrni.
A kormányközeli lap értesülése szerint Magyarország derogációs kérelemmel élt az Európai Bizottság felé annak érdekében, hogy 2023 végéig ne kelljen teljesíteni a kötelezően elvárt jövedékiadó-mértéket. A napilap azt írja, a számításnál a 2022. október 3-i árfolyamot kell figyelembe venni. Mivel ekkor a forint mélyrepülésben volt, az aznapi 422,51 forintos euróárfolyammal számolva
benzinnél 151,68, gázolajnál 139,43 forintos literenkénti adótételről kellene beszélnünk. Természetesen még áfa nélkül.
Tulajdonképpen jelentéktelen tételnek tekinthető, de mégis érdemes foglalkozni az üzemanyagárban megjelenő készletezési díj mértékével is. Ezt a tételt a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) közgyűlésén fogadják el, és bár hivatalosan tagdíj a neve, ennek ellenére megjelenik az üzemanyagárban is, mivel azt az üzemanyag-kereskedők a szabad forgalomba bocsátott üzemanyag után kell, hogy fizessék. Kivétel volt ez alól az üzemanyagok hatósági árának bevezetésétől, 2021 novemberétől 2022 október végéig terjedő időszak, mikor a kormányzat felfüggesztette ennek a tételnek a beszedését, ám 2022. október 1-jétől ismét fizetni kellett ezt a tételt.
Nem verték nagydobra, de az MSZKSZ honlapján található dokumentum tanúsága szerint
a készletezési díj mértéke január 1-jétől a (benzin esetében) eddigi 1,99 forintról, illetve (gázolaj esetében) 1,864 forintról egységen 4 forintra emelkedett
minden eladott liter után.
Na, még rá a negyedét!
És akkor az áfa. Az hozzáadottérték-adóról szóló uniós irányelv fő szabály szerint azt rögzíti, az üzemanyagokat nem lehet kedvezményes adókulcs alá sorolni. Ám találunk példát arra, hogy
egy uniós tagállam nemes egyszerűséggel fogta magát, és csökkentette az üzemanyagok áfáját.
Lengyelországban Mateusz Morawiecki kormányfő egy éve közölte, 23-ról 8 százalékra csökkentik ezt az adóterhet, így csökkentve a fogyasztói árakat.
Nem csak a posztszocialista térségben vetődött fel ez az ötlet. A bajor miniszterelnök, Marcus Söder 2021 novemberében azt javasolta a szövetségi kormánynak, Németországban átmenetileg 7 százalékra kellene csökkenteni az üzemanyagok általános forgalmi adóját. Azon az őszön a magyar parlament elé is beterjesztettek egy ilyen indítványt, ám a Gazdasági Bizottság fideszes többsége azt leszavazta, így nem is került a Ház plénuma elé.
Miért is ilyen fontos tétel az üzemanyagárban az áfa? Azért, mert ez az adó a nettó ár minden tételére, így a nyersanyagáron, költségeken és árrésen kívül a jövedéki adóra, a készletezési díjra is rárakódik. Ez például
a 120 forintos jövedéki adó és 4 forintos készletezési díj esetében az autósok számlájában 33,48 forintot jelent literenként.
Ásványolaj-szövetség: az év első felében nem várható jelentős változás
A kérdésben megkerestük Grád Ottót, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkárát, aki szintén a fenti bizonytalanságokra mutatott rá. A Brent nyersolaj árát illetően nem is vállalkozott egész éves prognózisra, mint fogalmazott az olajár csökkenésére nem lát esélyt, mert
„ahhoz jelentős pozitív változások kellenének világgazdasági szinten, márpedig a prognózisok inkább pesszimisták”.
Ennek okaként Grád Ottó is a kínai járványt jelölte meg. A főtitkár szerint keresleti oldalon még lenne lehetőség arra, hogy csökkenjen az ár, de ő is rámutatott,
„az OPEC nagyon oda akar figyelni arra, hogy erről a szintről lefelé ne nagyon mozduljon el a kőolaj jegyzési ára”.
A szövetség főtitkára emlékeztetett, a mostani, 85 dollár körüli árfolyam egy december 12. óta tartó emelkedés eredménye, de úgy véli, az olajár a 70 és 90 dollár közti ársávban lesz egész évben, de az első fél évben mindenképpen.
Grád Ottó szerint „jelentős árcsökkenést” okozhatna, ha véget érne az orosz–ukrán háború, de ő maga ezzel kapcsolatban is pesszimista. Ugyanakkor hozzáfűzte, ha a békére irányuló bármiféle tárgyalások megkezdődnének, már annak is piaccsillapító hatása lenne, mivel a háború lezárultával jelentősebb mennyiségű kőolaj kerülhetne a piacra. Ám ennek a békefolyamatnak a megindulására sem számít az idei év első fél évében.
Összességében a kőolajipari szakértő úgy vélte, a nyersanyag ára
a 80 dolláros szint körül plusz-mínusz 15 százalékos sávban fog mozogni „nem átlépve a 90-et és az első fél évben gyakorlatilag biztosan nem belépve a 70 dollár alá”.
Rákérdeztünk a jövedéki adóra vonatkozó, kormány által kért derogációra is, amire a MÁSZ főtitkára úgy válaszolt, „elég egyértelműen politikai kérdés”, hogy Magyarország megkapja-e a halasztást. Grád Ottó emlékeztetett, „elég régóta függött Damoklész kardja Magyarország fölött”, mert – mutatott rá, alátámasztva a lapunk által már vázolt helyzetet – éppen csak a forint árfolyamának aktuális alakulásától függött, hogy épp átlépjük-e a 39,5, illetve 33 eurócentes határértéket, illetve belül vagyunk-e a tűréshatáron.
A főtitkár reményét fejezte ki, hogy az ország megkapja ezt a kedvezményt, mivel a piac épphogy túlélte a hatósági áras üzemanyagár-szabályozás időszakát. Grád Ottó rámutatott, a hazai üzemanyagárak nem alacsonyabbak a környező országokénál, és ha ez az adminisztratív plusz jövedéki adó, illetve annak áfatartalma tovább emelné az árat, az elég sokkoló lenne a piac számára.
