Nem csomagolta be bankja geopolitikai elemzésekkel foglalkozó részlegének kutatásaira alapozott véleményét Jamie Dimon, a JPMorgan Chase amerikai óriásbank vezérigazgatója.
„Egy ideje szorosan figyeljük a világon kialakult geopolitikai fejleményeket, és az elmúlt időszak történései azt mutatják, hogy a helyzet rossz és még rosszabbá válik” – közölte a bankár.
Rengeteg embernek okoznak szenvedést a konfliktusok, amelyek kimenetelének széles körű rövid távú következményei lehetnek. Még fontosabb azonban, hogy a történelem menetére is negatív hatást gyakorolhatnak – derült ki Dimon szavaiból. A JPMorgan első embere már egy évvel ezelőtt is hasonló képet vizionált, amihez most hozzátette, hogy évtizedek óta nem éltünk meg olyan veszélyes időket, mint jelenleg. Nem emelt ki egyetlen konkrét konfliktust sem, de szintén korábban az ukrán-orosz háborút és a közel-keleti feszültségeket jelölte meg a bajok fő forrásaiként. Eközben bankja újabb sikeres negyedévről számolt be. A JPMorgan – eszközértéke alapján az Egyesült Államok legnagyobb bankja – az elemzői várakozásoknál magasabb kamatbevételről számolt be.
A harmadik negyedévről adott elszámolás alapján az árbevétel 42,7 milliárd dollár volt, a nettó nyereség 12,9 milliárd, ami részvényenként 4,37 dollár. A nettóhitel-bevétel, aminek alakulása erősen függ a kamatoktól, 23,5 milliárd dollár volt, ami háromszázalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A 68 éves Dimond az Egyesült Államokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy az óriási költségvetési hiány komoly hatással lehet a gazdaságra. Infrastrukturális beruházásokra lenne szükség, miközben leköti az ország erőit a kereskedelem átrendeződése és a világ országainak újrafegyverkezése. A szövetségi költségvetés 35 ezer milliárd dolláros idei hiánya önmagában inflációgerjesztő, és akadályozza az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed monetáris politikájának végrehajtását.
Fotó: Depositphotos
A JPMorgan megváltoztatta két korábbi 2025-ös előrejelzését. E szerint a fogyasztói kiadások növekedése 2,6 helyett 2,3 százalék lehet. Így az éves átlagos infláció 2,3 helyett csak 2,1 százalékra várható.
Mit vár az IMF Németországtól és a többiektől? Mire számít a Magyar Nemzeti Bank?
Azt egyelőre nem tudni, hogy a JP Morgan-vezér szavai valóra válnak-e. Mindenesetre egy ekkora bank előrejelzése fontos lehet, mert képes befolyásolni a piaci hangulatot is. Ezért a Dimond-nyilatkozat fényében érdemes megnézni, hogy milyen előrejelzések vannak jelenleg érvényben a világgazdaságra, illetve Magyarországra vonatkozóan.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legutóbb júliusban frissített prognózisa szerint a világgazdaság az idén 3,2 százalékos növekedésre lesz képest éves összevetésben, amelyet jövőre 3,3 százalékos bővülés követhet. A múlt évet az IMF szerint 3,3 százalékos többlettel zárta a világgazdaság, azaz a növekedés folyamatos, de gyorsulásról egyelőre nincs szó.
A fejlődő országok csoportjától – amelynek tagja Magyarország is – a tavalyi 4,4 százalékos tempó után az idén és 2025-ben is 4,3-4,3 százalékos pluszt várnak az IMF szakértői. A magyar gazdaság teljesítménye és az export szempontjából kulcsfontosságú Németországban bár gyorsulással számol a prognózis, ez visszafogott lesz. Az előrejelzés szerint az idei 0,2 százalékos GDP-bővülést mindössze 1,2 százalékos fejlődés válthatja jövőre.
Ahogy arról Bod Péter Ákos, lapcsoportunk, a Klasszis Média állandó szerzője, korábbi jegybankelnök még júniusban írt, az IMF Magyarországtól 2024-ben 2,3, jövőre pedig 3,3 százalékos növekedést vár. Az IMF-anyag azonban szikáran hozzáteszi: a gazdasági növekedés tekintetében a kockázatok lefelé, az infláció tekintetében pedig felfelé mutatnak. A szakember az IMF-előrejelzést értékelve hozzátette: "A diplomatikus fogalmazás ellenére viszont elég nyilvánvaló a kritika, noha a feltételes mód és a jövő idő használata tompítja. Ha elmaradnának a méretes költségvetési egyensúlytalanságokra és a szerkezeti bajokra reagáló intézkedések, az rontana a befektetői bizalmon és elriasztaná a magánberuházásokat. Ha nincs előrehaladás a kormányzási reformok terén, akkor tartósan felfüggesztve maradnának a fontos EU-s alapok. Megnőhet a hitelfelvételnél a kockázati felár, leértékelődhet a forint, ami miatt fent kell majd tartani a növekedést visszafogó szigorú monetáris politikát."
A Magyar Nemzeti Bank legutóbb szeptemberben módosította a korábbi előrejelzését, a három hónappal azelőttinél alacsonyabb tempót várva. A friss prognózis 2024-re 1-1,8 százalékos GDP-többletet, jövőre pedig 2,7-3,7 százalékos emelkedést valószínűsít.
