Mióta a 2010-ben hatalomra került Orbán-kormány bevezette az egykulcsos személyi jövedelemadót, szinte állandó kritikaként merül fel annak igazságtalan jellege. Ezáltal ugyanis a legkevesebbet keresők is arányaiban pont ugyanannyi adót fizetnek, mint a legmagasabb bérből élők. Csak épp míg egy minimálbéresnek ez nominálisan érzékelhető összeg, addig egy milliós fizetésből élőnél kevésbé megterhelő. Két ellenzéki képviselő - feltehetően egymástól függetlenül - most árnyalná ezt a kialakult helyzetet. A napokban ugyanis két olyan határozati javaslat került a parlament elé, melyek teljesen átrendezék a közteherviselést.
Jakab Péter, a Jobbik elnöke "Az átlag alatt kereső munkavállalók munkabérének növeléséről" szóló határozati javaslatában arra kéri a kormányt, hogy
"törölje el azon munkabérek tekintetében a személyi jövedelemadót, amelyek a - Nemzeti Adó- és Vámhivatal járulékbevallásaiból kiszámolt - statisztikai adatok alapján a bruttó medián jövedelem összege alatt helyezkednek el."
A medián az átlagkereseteknél átlagosan 25 százalékkal alacsonyabb értéket mutat, vagyis ez az intézkedés azokat érintené, akik fizetése nem éri el a bruttó 300 ezer forintot. Mint az az indoklásból kiderül, azt a jobbikos képviselő is elismeri, ez több százmilliárdos bevételkieséssel járna a költségvetésben, ám véleménye szerint
"ez a pénz nem veszne el, csak átalakulna béremeléssé, amellyel pedig a magyar dolgozó ember életét könnyítenék meg."
Bruttó 300 ezer forintos fizetésnél ez egyébként havi 45 ezer forint pluszt jelentene, amit az államkasszába történő utalás helyett a dolgozóhoz kerülne. Vagyis egyetlen intézkedéssel mintegy 22 százalékos bevételnövekedés történne.
Mfor-vélemény
Bár az intézkedés nagyban javíthatna a legkisebb fizetésből élők anyagi helyzetén, a tetemes költségvetési forrásigény miatt meglepő lenne, ha ez a javaslat átmenne a parlamenten. Igaz, az adómentesség miatt kieső, Jakab Péterék becslése szerint mintegy 800 milliárd forintra részben fedezetet nyújthatna, hogy a költségvetésbe beépített több százmilliárdos adócsökkentési alap, másrészt a fogyasztás növekedésén keresztül is jutna plusz bevételhez a büdzsé. Viszont az elfogadására azért is kevés esélyt látunk, mert a várhatóan ennél valamivel kisebb forrásigényű egykulcsos szja terve is évek óta porosodik a kormány asztalán, és legutóbb Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter arról tájékoztatta munkatársunkat, hogy kormányzati döntés hiányában is kizártnak tartja az egykulcsos szja jövő évi bevezetését. Részben azért, mert a családvédelmi akcióterv tervezett lépései várhatóan nagymértékben fogják megterhelni a büdzsét.
A legkisebb keresetűen támogatásával ellentétben Tordai Bence, párbeszédes képviselő a felső tízezerre vetne ki extra sarcot (szerk.: az adócsökkentési alap és a fogyasztás növekedése mellett ez a javaslat is némiképp ellensúlyozná az szja-mentesség miatt kieső költségvetési bevételeket).
A képviselő javaslatában arra kéri a kormány, hogy 2020. december 31.-ig dolgozzon ki és terjesszen be egy olyan vagyonadó javaslatot, melynek értelmében
- az adó mértéke 1 százalék legyen a vagyon 100 millió feletti részére,
- nem számíthat vagyonelemnek a ház vagy lakás, amelyben az adózó lakik, nem számít vagyonelemnek az a mikrovállalkozás sem, amelynek mérlegfőösszege 100 millió forint alatt marad és a tulajdonos részt vesz a működtetésében,
- ezeken kívül a vagyonba beleszámít a hazai és külföldi ingó és ingatlan vagyon, műkincs, értékpapír, vagyoni értékű cégrész, a banki betét és a készpénz.
A javaslatot alapvetően azzal indokolja Tordai Bence, hogy az utóbbi években egyre nagyobbra nőttek mind a jövedelmi, mind a vagyoni egyenlőtlenségek, ami rombolja a társadalmi kohéziót. Egy méltányos vagyonadó bevezetésével azonban az egyenlőtlenségek emelkedése megállítható, de legalábbis a növekedés üteme mérsékelhető. Az anyagilag sikeres emberek a vagyonadóval így valamennyit visszaadhatnak a közösségnek is.
A képviselő azt is megjegyzi, hogy bár a vagyonbevallás önbevallás alapú, meg kellene fontolni, hogy kérhető legyen díjmentes állami vagyonbecslés a szolgáltatott adatok alapján, amelyet később az állam nem vitathatna.
Véleményünk szerint azonban a Nemzeti Együttműködés Rendszerében vajmi kevés van ennek a javaslatnak az elfogadására is. Már csak azért is, mert 2010-es hatalomra kerülése után Orbán Viktor több nyilatkozatban is ellenezte a vagyonadót, ráadásul - visszautalva a jobbikos képviselő javaslatára - az egykulcsos személyi jövedelemadó pártolása és arra enged következtetni, hogy egy ilyen - felső tízezret terhelő sarc - nincs összhangban a kormányzati szemlélettel.
