A tavaszi 20 százalék feletti inflációs adatok felértek egy kiütéssel, a legfrissebb adatok szerint javult a helyzet, ám az árak még mindig nagy fölényben vannak.
Vissza 2022 elejére
A legfrissebb inflációs adatok szerint az éves drágulás a várakozásoknak megfelelően lassult, 7,9 százalékra, de októberhez képest nem történt változás, ami mindenképpen rossz hír.
Még rosszabb, hogy a hatósági, valamint a változékony energia- és feldolgozatlan élelmiszerárak nélkül számolt maginfláció jóval meghaladja az alapmutató, 9,1 százalékot tett ki éves összevetésben. Igaz, ez is lassulást jelent az októberi közel 11 százalékhoz képest. Az idén novemberi 7,9 százalékoshoz hasonló éves inflációra legutóbb 2022 januárjában volt példa. A maginflációs pedig tavaly márciusban volt hasonló szinten.
200 ezer forintos differencia
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) rengeteg termék árán keresztül kalkulálja az aktuális inflációs adatot, az egyik könnyen elérhető inflációs táblázatban közel 180 tétel szerepel, köztük népszerű élelmiszerek, ruhák, üzemanyagok, higiéniai cikkek, szolgáltatások. Ezeknek az ára összesen novemberben 3 153 644 forint volt. Egy évvel korábban viszont csak 2 828 839 forintot kellett ezekért fizetni. Tehát ez a kosár bő 300 ezer forinttal került többe az idén. Fontos, hogy ez nem egyezik meg az inflációs mutatóval, mert abban több termék árának változását nézik súlyozással, mindenesetre a forintosított nagyságrendről ad egy képet.
Nagyon messze van a cél
Bár annak kétségtelenül lehet örülni, hogy egyre lejjebb ereszkedik az infláció, még nagyon messze van a cél, amit a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos szinten határozott meg, plusz/mínusz 1 százalékpontos sávval. Ez jelentené az árstabilitást.
A jegybank legutóbb, szeptemberben publikált inflációs jelentésében azzal számolt, hogy jövőre 4-6 százalék között lehet a pénzromlás éves üteme, a maginflációt pedig 4,4-6,8 százalékra várták 2024-ben az MNB szakértői. Kérdés, hogy ezt a prognózist a következő, december 19-én megjelenő új inflációs jelentésben mennyire írják át. Mindenesetre a 3 százalékos inflációs cél jövőre várhatóan nem lesz meg.
A fogyasztóiár-index várhatóan 2025-ben tér vissza a jegybanki toleranciasávba - áll a szeptemberi jegybanki elemzésben.
Nagy kérdés, hogy az elmúlt időszakban jelentősen megemelkedett árak milyen ütemben csökkennek a következő időszakban. Ez azért fontos, mert az árakat a kereskedők szinte azonnal emelik, ha olyan a környezet. A másik irányban azonban sokan vonakodva lépnek. Persze ez az adott szektorban kialakult versenytől is függ.
Mit látnak a szakértők?
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője az Mfor-nak küldött kommentájárban azt írta:
A novemberi inflációs adat komoly meglepetéssel nem szolgált, tekintettel arra, hogy folytatódott a meglehetősen dinamikus dezinflációs folyamat. Az októberi adathoz képest a fő inflációs mutató 2 százalékpontot csökkent, ezzel elérve a 7,9 százalékos szintet. Ez az erős lassulás két tényező következménye: egyrészt a tavalyi éves magas bázisé, másrészt pedig annak is köszönhető, hogy havi szinten az általános árszínvonal nem változott. A KSH friss adata megegyezett az ING előrejelzésével, miközben minimálisan alacsonyabb a piaci konszenzusnál.
Az éves inflációs ráta októberhez viszonyított lassulását a szakember szerint két fő tényező vezérelte: az élelmiszerek és az üzemanyagok árváltozása. Habár havi szinten ismét érdemben drágultak az élelmiszerek (0,5 százalékkal), némi meglepetést okozva, ugyanakkor a tavalyi évi magas bázis miatt ez is elegendő volt ahhoz, hogy az éves inflációs mutató ebben a termékkörben 7,1 százalékra essen. Eközben pedig az üzemanyagok ára havi szinten 3,6 százalékkal csökkent, ami így szintén drasztikus mértékben visszahúzta az inflációt. Csupán ez a két tétel önmagában 75 százalékát magyarázza az októberről novemberre érdemben lassuló inflációnak.
Ennél azonban talán sokkal fontosabb az a tény, hogy az összes nagy kategóriában fékeződött az áremelkedés éves bázisú üteme, hol nagyobb mértékben - például a szolgáltatásoknál -, hol szerényebben, például a háztartási energiánál. Vagyis továbbra is egy széles bázisú dezinflációs folyamatról beszélhetünk, amelynek súlypontjai azonban olyan tételek, amelyek nem a maginflációs kosár részei (üzemanyagok, feldolgozatlan élelmiszerek). Mindazonáltal a a gyorsan változó külső gazdasági hatásoktól megtisztított maginfláció is immáron elbúcsúzott a két számjegyű területtől és 9,1 százalékon áll.
A már említett jövőre várható inflációról és a cél eléréséről Virovácz azt írta:
A novemberi inflációs adat alapján arra következtetünk, hogy decemberben tovább fékeződhet az inflációs mutató és az ING friss előrejelzése szerint 6,1 százalékon zárhatja az évet. Sajnos azonban az év eleji negyed évszázados csúcs miatt az éves átlagos infláció így is kiemelkedő marad: 17,7 százalékra becsüljük. A jövő év folyamán habár az átlagos infláció ennél jóval csekélyebb lehet, 5,1 százalékos, még nem lehet hátradőlni. Egyrészt azért, mert az inflációs cél továbbra is 3 százalék és ez biztosítja az árstabilitást, másrészt azért, mert a jövő év második felében az idei év vége felé látott kedvező inflációs folyamatok alacsonyabb bázist biztosítanak, így az infláció újbóli emelkedésére számítunk. Míg az év közepe felé valamivel 4 százalék felett alakulhat az inflációs ráta, addig 2024 végét ismét 6 százalék körül zárhatjuk.
Mindezeket figyelembe véve az ING-nél úgy látják, a monetáris politika továbbra is szigorú marad. Bár a mostani inflációs adat kívül esik még a szeptemberi jegybanki Inflációs jelentés alsóbb előrejelzési sávján is, vagyis érdemi meglepetést jelent az MNB előrejelzéséhez képest, ez önmagában aligha lesz elegendő ahhoz, hogy a jegybank változtasson a kamatvágás tempóján. A bank elemzői - a jegybanki kommunikációval összhangban - úgy vélik, "egy fecske nem csinál nyarat és csupán a múltbeli inflációs adatok kedvező mivolta nem lesz elegendő a változáshoz". Vélhetően a globális monetáris politikának is a lazítás irányába kellene fordulnia ahhoz, hogy a jegybank is komfortosabb lehessen a saját kamatvágási tempójának gyorsításával. Ennek fényében az ING szakértője arra számít, hogy decemberben is folytatja a 75 bázispontos kamatvágást az MNB, vagyis továbbra is erős lesz a kamatvágás mértéke, de nem lép szintet. Januárban és februárban is hasonló mértékű kamatcsökkentéssel számolnak és leghamarabb változást majd a márciusi döntés hozhat.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdászának előrejelzése szerint a következő hónapokban az infláció tovább lassulhat.
Decemberre némileg 6 százalék fölötti inflációt várunk, míg az év egészét 17,7 százalékos pénzromlás jellemezheti az év eleji magas infláció miatt. 2024-ben az árak becslésünk szerint 5,6 százalékkal emelkedhetnek. Ezt felfelé hajtja a várhatóan újjáéledő kereslet, a béremelések, a jövedéki adó emelése, valamint a környezetvédelmi termékdíj. Az infláció letörése szempontjából fontos, hogy a forint ne gyengüljön. A novemberi inflációs adat lehetővé teszi a jegybanknak a további lazítást, ennek mértéke várakozásaink szerint decemberben is 75 bázispont lehet - írja kommentárjában Regős.
Valóban pontos az inflációs adat?
A napokban kiderült, hogy szakemberek vitatják a KSH inflációs számítását. Szerintük azt, hogy októberben az éves mutató 9,9 százalékra csökkent, kizárólag a KSH módszertanában történt változásnak köszönhető. Ha a KSH a korábbi években használt módszertan alapján számította volna ki az energiaárak változását, akkor az infláció októberben valahol 11-12 százalék között lett volna.
A Klasszis Média Lapcsoport állandó szerzője, Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök, egyetemi tanár, legfrissebb - még a pénteken megjelent inflációs adatok előtt - laptársunk, a Privátbankár oldalán publikált cikkében (fizetős tartalom) erről egyebek mellett az írta:
Az ár- és így a GDP-statisztikákat övező bizalmatlanságra reagálva a KSH magyarázó cikket tett közzé. A legvitatottabb ügy az infláció; annak egy lényeges komponensét, nevezetesen a lakossági energiafogyasztás árának mérését taglalja a közlemény. A politikailag elvárt „egy számjegyű infláció” 2023 októberében úgy jött ki, hogy éves szinten 16,1 százalékos energiaár-csökkenést mutatott ki a hivatal a háztartások esetén. A helyzet valóban fura, mert rögzített tarifák mellett aszerint változik egy-egy család által fizetett szolgáltatás ára, amilyen mértékben lépi túl az illető háztartás a kedvezményes („rezsicsökkentett”) keretet, bekerülve ezáltal a meghökkentően magasra húzott árú kategóriába. Ekkor árkülönbséget eleve értelmetlenség volt megadni: nem szól racionális közgazdasági vagy technológiai érv a kedvezményes mennyiség és pláne a kedvezményes/megemelt tarifa arányszáma mellett, az egész helyzet mesterkélt. Az energiafogyasztás fogyasztói árának mérése valóban különleges módon történik. Amint a KSH közleménye írja: havonta becslést készítenek, hogy a háztartások az elfogyasztott gázért és áramért milyen arányban fizetnek a 2022. augusztus 1. előtti árakon illetve már az új árakon.
