Térfigyelő kamerákat szereltet fel az Országgyűlés Hivatala több mint 42 millió forintért. A két nyertes céget, amely le is szállítja és fel is szereli a berendezéseket, közbeszerzés útján találták meg. A pályázatot „megfigyelő és biztonsági rendszerekre, valamint eszközökre” írták ki. A teljesítés helye a Budapest, Széchenyi rakpart 19. szám alatti úgynevezett "Fehér Ház".
A két szerződést július 5-én írták alá. Az egyik az úgynevezett CCTV (closed-circuit television, azaz zárt áramkörű televíziós) rendszerhez szükséges eszközökre szól, ahol a beérkezett hat ajánlat közül választotta ki az Országgyűlés Hivatala a D.S.C. Hungária Biztonságtechnikai Kft.-t. A cég 24,5 millió forintért jutott hozzá a megbízáshoz.
Összesen 116 darab CCTV rendszerelemről van szó, például tartalék kamerák, falikar- és oszlop konzolok, tápegységek, adapterek, kültéri búrák, segédfény modul továbbá kültéri kötődobozok beszerzése a feladat.
A másik szerződés 47 darab aktív switch hálózati eszköz beszerzésére szól, ahol tíz ajánlatból lett a 99999 Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-é a nyerő, amely 17,8 millió forintért teljesítheti a megbízást.
A két nyertes cég szépen hasít egyébként: a D.S.C. Hungária Kft. tavalyi forgalma úgy megugrott, hogy az elmúlt öt év legnagyobb forgalmát produkálta, 2,1 milliárd forintos bevételéből 180 milliós nyereséget ért el.
A 99999 Informatika Kft. pedig tavaly 8,3 milliárdos forgalmat bonyolított, s igaz, hogy a nyeresége a felére esett vissza 2022-ben, de így is 620 milliós profitot könyvelhetett el.
Tényleg hatásosak a térfigyelő kamerák?
2018. október 19-én Pintér Sándor belügyminiszter egy salátatörvényt nyújtott be az Országgyűlésnek, amelyben módosította a térfigyelőkamerák által rögzített felvételek összekötésének és tárolásának feltételeit. A törvény megemelte a rendőrségi és a közterület-felügyeleti kamerák felvételeinek tárolási idejét 30 napra, egyetlen rendszerbe fűzte össze az eddig külön tárolt felvételeket. Ami az Átlátszó szerint közel 35 ezer térfigyelő kamerát érint, a bankbiztonsági kamerák felvételeinek integrálásával magánmegfigyelést kever közcélúval, emellett ad a közútkezelőknek egy biankó felhatalmazást kamerák telepítésére. A lap szerint ez ellentétes az Alaptörvénnyel és az uniós adatkezelésről szóló új szabályozással, a GDPR-ral is.
Sági Mirjam, az MTA Közgazdasági és Regionális Tudományi Kutató Központjának munkatársa 2022-es tanulmányában azt írja, hogy
a térfigyelő kamerák jelenleg is meglehetősen vitatott eszközei a bűnmegelőzésnek, a bűnfelderítésnek és a biztonságérzet növelésének.
Kutatásában 10 budapesti kerület adatait dolgozta fel, de hozzáteszi:
„Az érzékeny adatok miatt a teljes adatbázishoz már nem kaptam hozzáférést, később pedig már csak hivatalos, díjszabott igényléssel férhettem volna hozzá a frissebb kerületi szintű adatokhoz. Emiatt az elemzések csak 2017-ig valósulhattak meg.”
A tanulmány kitér arra is, hogy a vizsgált kerületekben az adatok alapján nincs egyértelmű összefüggés aközött, hogy egy kerületben mennyivel csökkent a bűncselekmények száma és mennyivel nőtt a kameráké. Ugyanakkor a rendelkezésre álló kerületi adatok szerint 2009-2017 között jelentős mértékben (65 százalékkal) nőtt a térfigyelő kamerák száma, és ezzel egyidejűleg a közterületen regisztrált bűncselekmények száma nagyjából megfeleződött.
„De még ennek ellenére sem egyértelműsíthető a kameratelepítés pozitív hatása” – írja Sági, aki szerint elengedhetetlen lenne a kamerák elhelyezkedésével, számával kapcsolatos frissülő adatbázis fenntartása.
De fontosnak tartja az adatok szélesebb körű elérhetőségét és kutathatóságát is. „Mivel a Belügyminisztérium adatszolgáltató felülete fejlesztés alatt volt az elmúlt években, szükség lenne egy legalább kerületi szintű bontásban elérhető komplex és dinamikus adatbázisra. Sokszor ugyanis ellentmondásosnak tűnő elvárások fogalmazódnak meg a lakosságban, amelyekben a személyes szabadság elve és a biztonság(érzet) iránti vágy látszik ütközni."
