A jó anyagot elviszik, szemetet hoznak be helyette - nagyon leegyszerűsítve ez a tanulsága annak a friss kutatásnak, mely a nagy olajcégek és Nigéria kapcsolatát vizsgálja az ország nyersolaj-kincse és az import-üzemanyagok szempontjából. A Stakeholder Democracy Network (SDN) nevű nemzetközi szervezet új jelentése szerint ugyanis a lopott nyersolajból a Niger-deltavidék mocsaraiban finomított, és a fekete piacon árult nigériai "bozótbenzin" kevésbé környezetszennyező hatású, mint az a "rendkívül mérgező" benzin és dízel, melyet Európa az afrikai országba exportál. Az SDN-jelentést a Guardian cikke ismerteti.
A dokumentum szerint a Shell, az Exxon, a Chevron, és további, nagy olajipari cégek akár napi 2 millió hordónyi jó minőségű, alacsony kéntartalmú "Bonny Light"-nyersolajat is kitermelnek a Niger-deltavidékről, ám ebből csak nagyon keveset dolgoznak fel helyben, mert Nigéria állami olajfinomítói leromlott állapotuk miatt évtizedek óta mélyen kapacitásuk alatt termelnek, illetve olyan állami finomító is van, ami már be is zárt.
A kivitt, jó minőségű nyersolaj helyett aztán nemzetközi kereskedők évi 900 ezer tonnányi, javarészt holland és belga finomítókban készült, rossz minőségű üzemanyagot hoznak be az országba. És közben kicsi, illegális helyi finomítók százai dolgoznak folyamatosan, ahol a Niger-deltarégió olajvezetékeiből lopott nyersanyagot finomítják nagy mennyiségben.
Az SDN szerint mindennek az eredménye, hogy a nigériai levegő az egyik legszennyezettebb a világon.
A légszennyezés súlyosan károsítja a nigériaiak egészségét, a "koszos" benzin pedig a járművek motorját is roncsolja.
Korábban írtuk: Nem csak a tüdőnket, mindegy egyes szervünket kicsinálja a légszennyezés
Az SDN kutatói Port Harcourt és Lagos "hatóságilag engedélyezett" benzinkútjain vettek mintát az ott árusított üzemanyagokból. Megdöbbentően rossz eredményeket mértek: azt találták, hogy
a dízelek átlagosan 204-szeresen haladták meg az Európai Unió által meghatározott maximális szennyezési szintet, a benzinminták pedig 43-szorosan.
A laboratóriumi vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a feketepiacon beszerezhető "bozótüzemanyagok" ugyancsak nagyon szennyezőek, de még így is jobb minőségűek, mint az import benzin és dízel. A mocsárban pancsolt dízel kéntartalma 152-szeresen ütötte túl az EU által engedélyezettet, a benziné pedig 40-szeresen.
"Kutatásunk eredményei azt mutatják, hogy olyan szennyezett üzemanyagokat zúdítanak Nigériára, melyeket más, szigorúbb előírásokkal működő országokban nem lehet eladni"
- foglalta össze Florence Kayemba, az SDN szakembere.
Gyilkos levegő
Nigéria a negyedik helyen van azon a listán, mely a világ országait a légszennyezés okozta halálesetek száma szerint rangsorolja. A rossz minőségű üzemanyagok mellett a siralmas helyzet kialakulásában nagy szerepet játszik az utakon pöfögő, Európából és Japánból behozott több mint 11 millió darab régi autó, és az áramtermelésért felelős, szintén pazarlóan működő házi- és üzleti generátorok százezrei. Becslések szerint Nigériában évente 114 ezer ember hal meg a légszennyezés következtében.
A jelentés arra jutott, hogy a legális és illegális, rossz minőségű üzemanyagok elégetéséből származik a Port Harcourt-i légszennyezés nagyjából harmada, a többiért egyéb iparágak és a szemétégetés felel. Port Harcourt és Lagos levegőjének szállórészecske-tartalma 20 százalékkal haladja meg a világ legszennyezettebb levegőjű fővárosában, Új-Delhiben mért szintet. 2016-ban a Niger-parti kikötőváros, Onitsha volt a legrosszabb levegőjű település a világon az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint - itt akkor az egy köbméternyi levegőre eső koromrészecske-mennyiség 594 mikrogramm volt, miközben a szervezet által még biztonságosnak ítélt limit 66 mikrogramm per köbméter.
Az SDN-jelentés arra is kitér, hogy a brutális légszennyezés még több aggodalomra ad okot most, hogy Nigériában is terjed a koronavírus - a rossz minőségű levegő okozta légzőszervi megbetegedések növelik a kockázatát annak, hogy megfertőződés esetén a nigériaiak körében súlyosabb kimenetelű lesz a Covid-19.
Eddig nem, talán majd most
Nigéria, Togóval, Beninnel, Elefántcsontparttal és Ghánával együtt egy ENSZ környezetvédelmi program keretében 2017-ben vállalata, hogy gátat szab az "afrikai minőségű" üzemanyagok importjának. Ghána lépett is, nagyot szigorítva az országba hozható üzemanyagok lehetséges kéntartalmának limitjén, de Nigéria nem tett semmit, mondván, több időre van szüksége az átálláshoz.
A jelentés szerint az illegális finomítók száma nagy ütemben nő, és már most ezek állítják elő az országban értékesített üzemanyag 5-20 százalékát. Működtetőik évente nagyjából 175 ezer hordó nyersolajat lopnak el, és dolgoznak fel. A bozótfinomítók veszélyesek, gyakran fel is robbannak, szintén hozzáadva a nigériai környezetszennyezéshez.
A nigériai kormány nemrég javaslatot tett arra, hogy csökkentsék az importüzemanyagok engedélyezett kéntartalmának szintjét. Ha életbe lép a szigorítás, akkor akár 500 százalékkal is csökkenhet az országban az üzemanyag-felhasználásból származó részecskekibocsátás. A beadvány szerint ezen felül fel kell venni a kapcsolatot a bozótfinomítókkal is.
(Guardian)
