Egyre borúsabb képet fest a hazai munkaerőpiac statisztikája is. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint februárban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 616 ezer főt tett ki. A munkanélküliek száma pedig 231 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,8 százalék volt. A 2025. december-2026. februári időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15-74 évesek körében 4 millió 623 ezer fő volt, mely 66 ezerrel elmaradt az előző év azonos időszakában mért értéktől. A hazai elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 439 ezer fő dolgozott, mely 87 ezerrel elmaradt az előző év azonos időszakában mért szinttől. A férfiak körében a foglalkoztatottak száma 34 ezer fővel, 2 millió 453 ezer főre, míg a nők esetében 32 ezerrel, 2 millió 169 ezer főre mérséklődött.
Fotó: Pixabay
A KSH szerint a 4-11 hónapja munkát keresők aránya 7,2 százalékponttal, 28,2 százalékra nőtt, miközben a több mint egy éve munkát keresők aránya érdemben nem változott, 34,6 százalék volt. A munkanélküliség növekedése összefüggésben van a hosszabb ideje (4-11 hónapja) munkát keresők arányának növekedésével. Összességében a foglalkoztatottak száma már több mint egy éve csökken, de idáig az nagyrészt a romló demográfiai helyzet, vagyis a munkaképes korú lakosság létszámának csökkenésére volt visszavezethető. Most viszont már a munkanélküliség is elkezdett nőni.
A várakozásokat felülmúló mértékben emelkedett a munkanélküliségi ráta a KSH legfrissebb munkaerőpiaci statisztikája szerint. Ahogyan már a múlt hónapban is írtuk, úgy tűnik, hogy a vállalatok jóval hamarabb kezdtek el alkalmazkodni a béroldali költségnyomáshoz, mint azt előzetesen várni lehetett
– reagált az adatokra Virovácz Péter.
Az ING vezető közgazdásza szerint a hivatalos mutatók alapján mindez azt jelenti, hogy tízéves csúcsra ugrott a munkanélküliségi ráta. A munkanélküliek száma már 230-235 ezer fő körül van, ami szintén 2016 első fele óta nem látott magas szám. A részleteket böngészve, a havi adatok alapján szerinte azt látni, hogy miközben folytatódott a munkaképes korú népesség fogyása, addig a gazdaságilag inaktívak száma is jelentősebben (mintegy 20 ezer fővel) zsugorodott. Ezúttal azonban mindez a gazdasági aktivitás növekedésével párosult, hiszen közel 14 ezer fő került vissza aktív munkakeresésbe. Nagyjából ezen csoport fele el is tudott helyezkedni, míg a másik fele a munkanélküliek táborát növelte. Ezek alapján tehát maga a munkanélküliségi ráta részben technikai hatás miatt emelkedett, de a munkanélküliségi létszám tízéves rekordja mindenképpen árulkodó Virovácz Péter szerint.
Úgy látja a szakember, hogy a demográfiai helyzet mérsékli az elérhető munkaerő számát, miközben a vállalatok egy bő három éve stagnáló gazdaságban próbálják kigazdálkodni az érdemben emelkedő bérköltségeket. Úgy tűnik neki, hogy 2026 elejére fogytak el a tartalékok és kezdődtek meg a jelentősebb racionalizálások. Az elbocsátások száma tovább növekedhet Virovácz Péter szerint, amennyiben a közel-keleti háború érdemben tovább rontja a gazdasági kilátásokat és az üzleti bizalmat a különböző csatornákon érkező költségsokkokon keresztül (energia és alapanyagok ára, ellátási gondok).
Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) vezető elemzője úgy látja, hogy az éves alapú jelentős, közel 30 százalékos csökkenése részben a gyermekgondozási ellátás miatt tartósan távol lévők számának mérséklődéséből következett, akiket az uniós statisztika foglalkoztatottnak tekint. Esetükben az alacsonyabb szülésszám és a korai munkaerőpiaci visszatérés hatását kell kiemelni.
Az idei második fél évtől számítunk arra, hogy a foglalkoztatottak száma fokozatosan emelkedésnek indulhat, amely az álláskeresők helyzetét is javíthatja. Hosszabb távon a gazdasági növekedés dinamizálódásával ismét előtérbe kerülhet a munkaerőpiaci feszesség a demográfiai folyamatok eredményeként
– vélekedett a szakember.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint meglepő a munkanélküliségi ráta 4,8 százalékra való emelkedése – ez egy hónap alatt 0,2 százalékpontos, míg egy év alatt 0,3 százalékpontos romlást jelent. Az látszik szerinte, hogy az év első két hónapjában a munkanélküliség is megindult felfelé, azaz már nem csak arról van szó, hogy nem pótolják a kieső munkaerőt a cégek. Hozzátette: túlzott leegyszerűsítés lenne persze azt állítani, hogy ez kizárólag az alig növekvő gazdaság és a növekvő céges hatékonyság eredője. Szerepe van benne a külföldiek növekvő foglalkoztatásának is, hiszen az alkalmazotti statisztika ezt a csökkenést nem mutatja.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében gyakorlatilag megismételte a januári álláspontját. Továbbra is úgy látják, hogy a háború elhúzódása és a kedvezőtlen külső gazdasági környezet ellenére a kormány mindent megtesz, hogy aki tud és akar, az dolgozhasson. Ennek eredményeként a hazai foglalkoztatottság továbbra is Európa élmezőnyéhez tartozik a tárca szerint, miközben a munkanélküliség is bőven az uniós szint alatt van.
