5p

NIS2: rohamosan közeleg a határidő, kerülje el a bírságot!
Mit jelent a gyakorlatban a NIS2 a vállalkozások számára?
Hogyan válasszunk szolgáltatót a megfelelőség biztosításához?
Milyen eszközökkel lehet erősíteni a védelmet és mit kell tenni, ha támadás ért minket?

NIS2 újratöltve - IT-biztonság a gyakorlatban

2024. június 18.

Részletek és jelentkezés itt!

Hiába az egyes élelmiszerekre érvényes árstop, a nyugdíjasok által legnagyobb mennyiségben és leggyakrabban vásárolt termékek jóval az általános (élelmiszer) infláció feletti mértékben drágultak. Így esetükben a tapasztalt infláció a statisztikai hivatal által kimutatottnál is jóval magasabb.

Már több cikkünkben is foglalkoztunk azzal, hogy mennyivel nehezebb helyzetben vannak a nyugdíjasok a társadalom aktív rétegénél. Őket ugyanis a jelenlegi magas inflációs környezet sokkal nagyobb kihívások elé állítja. Csodálkozni ezen nincs mit, hiszen az elszálló inflációért két olyan termékkör felelős, mely a nyugdíjasok (és egyben az alacsonykeresetűek) fogyasztói kosarában nagyobb súllyal szerepel: az élelmiszerek és a háztartási energia.

Ugyan a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) termékkörönként is közli az áremelkedés ütemét, valamint külön a nyugdíjasok fogyasztási szokásai alapján is számol egy fogyasztóiár-indexet, ezek az adatok csak sejtetni tudják, milyen nehézzé is váltak az elmúlt bő egy évben a társadalom legidősebbjei számára a mindennapok. Ezért arra gondoltunk, megvizsgáljuk, valójában mekkora áremelkedéssel is szembesülnek a nyugdíjasok a saját fogyasztói kosaruk alapján, ha elmennek bevásárolni.

Kevesebbre futja már idén. Fotó: Depositphotos
Kevesebbre futja már idén. Fotó: Depositphotos

A KSH életszínvonal statisztikáját hívtuk segítségül és összegyűjtöttük azt a 20 élelmiszert, melyet az adatok alapján a legnagyobb mennyiségben vásárolnak egy évben. Ezeket 12 hónapra elosztva megkaptuk, egy hónapban mennyit is vehetnek ezekből. A listán - a teljesség igénye nélkül - a tojástól kezdve a kenyéren, a burgonyán, az olajon, a csirkecombon, az almán és a narancson át szerepel a párizsi, a vöröshagyma, a margarin, a tészta és a banán is. Majd szintén a KSH adatbázisa segítségével megnéztük, mennyiért lehetett megvenni a kapott mennyiségeket tavaly februárban, illetve idén. A különbség még úgy is megdöbbentő, hogy feltehetően mindenki saját maga is tapasztalja, milyen mértékben emelkedtek az alapvető, gyakran vásárolt élelmiszerek árai.

Brutálisan drágultak a termékek a nyugdíjasok kosarában

Kezdjük először az árak változásával! A vizsgálódásba vont 20 termék nagyobb mértékben drágult egy év alatt, mint maga az élelmiszer termékkör átlaga. A KSH közlése szerint februárban 43,3 százalékos volt az élelmiszerek inflációja, ezzel szemben a nyugdíjasok leggyakrabban vásárolt termékei 48 százalékos áremelkedést mutattak egy év alatt. Vagyis ez alátámasztja korábbi kijelentésünket, miszerint az idősek kosarába az átlagosnál jóval nagyobb mértékben dráguló élelmiszerek kerülnek a leggyakrabban.

A legjobban egy év alatt a kenyér drágult, 98 százalékkal kellett többet adni érte a múlt hónapban, mint egy évvel korábban. Ezt követi a sajt, 87 százalékos drágulással, majd a tej és a tojás jön 85, illetve 83 százalékos áremelkedéssel. A termékkör fele egyébként 50 százalékot meghaladó mértékben drágult tavaly februárhoz képest, stagnált a cukor ára, míg utána a legkisebb mértékben az étolaj (4 százalék) és a sertéscomb (13 százalék) drágult.

Mennyi is az annyi?

Az árak változása után nézzük, mennyibe is kerül a nyugdíjas fogyasztói kosarunk, melyet a leggyakoribb termékek alkotnak! A vizsgálatba bevont

20 termékért tavaly februárban 26 498 forintot kellett fizetniük a nyugdíjasoknak egy hónapban, míg idén februárban ez már 40 342 forintért volt beszerezhető. Ez 52,2 százalékos növekedés.

Annak, hogy ez eltér a termékek átlagos árváltozásától az az oka, hogy a különböző termékek értelemszerűen eltérő súllyal kerülnek be a kosárba - átvitt és a szó szoros értelmében is. Hiszen nem ugyanannyi kenyeret vásárol egy nyugdíjas egy hónapban, melynek ára a legnagyobb mértékben emelkedett egy év alatt, mint amennyi cukrot, mely ugyanannyiba kerül most, mint egy éve.

Az 52,2 százalékos nyugdíjaskosár alapján számolt éves inflációval szemben az érintettek idén év elején mindössze 15 százalékos emelésben részesültek - ilyen mértékű inflációt vár a kormány 2023 egészére. Ez pedig még csak megközelítőleg sem tudja fedezi az árak emelkedésének mértékét - nemcsak a most számolt élelmiszerinflációt, de az általános nyugdíjas inflációt sem, melyet a KSH közöl. Ez ugyanis az első két hónapban 27,2 százalékos volt.

Az idősek ellátásának értékvesztését jól mutatja az is, ha megnézzük, ezt az általunk összeállított kosarat hány alkalommal lehet fedezni az átlagnyugdíjból.

Nos, egy évvel ezelőtt még 5,8 alkalommal fedezte a kosár értékét az átlagnyugdíj, idén februárban viszont már csak 5,1-szer.

A helyzet tehát egészen elkeserítő - különös tekintettel az átlag és az alacsonyabb összegű ellátások esetén -, amit a kormány elvben orvosolhatna előrehozott kiegészítéssel. Ugyan ilyenre volt példa 2021-ben és 2022-ben, ami főként a közelgő parlamenti választással volt magyarázható, arról nincsenek információk, hogy idén tervezne-e a hasonlót a kormány. Bár év végére egyszámjegyű inflációban reménykedik a kabinet, annak teljesülését egyelőre nagy, ha nem a korábbinál is nagyobb bizonytalanságok övezik az elmúlt napokban kirobbant bankválság miatt.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!