Csütörtökön jelenti be a Trump-kormány, hogy felpuhítja az amerikai metánkibocsátási korlátozásokat, írja a New York Times egy, az ügyre rálátó iparági forrásra hivatkozva. Mint hogy a metángáznál csak a szén-dioxid üvegházhatása erősebb, ezen döntés következményei tovább gyorsíthatják a klímaváltozást.
A rövidesen tárgyalásra kerülő törvénymódosító javaslatban a Trump-kabinet keze alá dolgozó Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (United States Environmental Protection Agency, EPA) el akarja törölni az előírást, mely arra kötelezi az olaj- és gázipari cégeket, hogy metángáz-szivárgást észlelő, és a szivárgások megfékezésére alkalmas technológiákat telepítsenek a kútjaikhoz, vezetékeikhez és tározóikhoz.
A kötelezettség eltörlésének szándéka kifejezetten meglepő, mert az érintett cégek pont, hogy ellenzik a korlátozás feloldását. Egyébként így volt ez más klímaváltozást és környezetvédelmet érintő szabályozások fellazításakor is - ez alapján úgy tűnik, Donald Trump legfőbb baja ezen eltörölt vagy eltörlés előtt álló regulációkkal, hogy azokat Barack Obama emelte törvényerőre.
"Ez rendkívül káros. Pont, amikor az lenne a szövetségi kormány feladata, hogy segítse a tagállamokat a tisztább energia és tisztább gazdaság felé mozdulni, pont akkor, amikor ennek gyorsaságán és léptékén múlik minden, a kormány fogja magát, és lesétál a pályáról"
- mondta az aktuális és korábbi, hasonló szabályozás-puhításokról Rachel Kyte, az ENSZ fenntartható energiával foglalkozó specialistája.
Az új reguláció tehát kivenné a metánt azon gázok közül, melyek emisszióját az USA közvetlenül szabályozza, de a puhítás után megmaradó szabályozások indirekt módon azért még mindig érintenék. Egy másik, szintén az Obama-kormányzat alatt bevezetett törvény, mely az illékony szerves vegyületekként ismert más, de a metánnal rokon gázok kibocsátását korlátozza, mellékhatásként egyúttal kismértékben továbbra is fékezné a metánemissziót is.
A törvénymódosítót a szükséges tárgyalássorozat után a jövő év elején véglegesíthetik a New York Times szerint.
A szén-dioxid legerősebben üvegházhatású gáz, de a metán szorosan mögötte ott van a második helyen. Ami igazán veszélyes benne az az, hogy bár rövidebb ideig kering az atmoszférában, ez alatt az idő alatt jóval nagyobb károkat okoz. Egyes becslések szerint a metánnak az atmoszférába kerülése első húsz évében nyolcvanszor nagyobb a hőcsapda-hatása, mint a szén-dioxidnak. Jelenleg a metán közel 10 százalékát teszi ki az USA teljes üvegházgáz-emisszójának, és jelentős részéért az olaj- és gázszektor felel.
Az Amerikai Ásványolaj Intézet alelnöke, Erik Milito üdvözli a reguláció puhításának tervét, mint mondja, szerinte vannak annál okosabb útjai is a metánemissziók fékezésének. A legnagyobb olajcégek azonban pont, hogy a korlátozások erősítését kérték Trumptól. Az Exxon tavaly azzal fordult az EPA-hoz, hogy őrizzék meg az Obama-féle szabályozások lényegi elemeit. Most márciusban a Shell azt kérte a hivataltól, hogy olyan szabályokat hozzanak, melyek a mostani és a jövőbeli metánemissziót is korlátozzák. A BP America vezetője szintén márciusban, egy véleménycikkben állt ki a metánregulációk mellett.
Persze ezek a vállalatok nem jószívűségből és a bolygó féltéséből állnak ki az Obama-szabályok mellett. Az Environmental Defense Fund nevű, az olajcégek metánkibocsátását ellenőrző csoport vezetője, Ben Ratner a Timesnak rámutatott, hogy ezek a vállalatok dollármilliókat fektettek abba, hogy a szén tisztább alternatívájaként reklámozzák a földgázt. Mint hogy a gáz egyik alkotóeleme a metán, minden olyan fordulat, mely a metánt tolja a figyelem középpontjába, és az iránta viselt ellenérzésekre erősít rá, árt a gázlobbinak is. Ez különösen a zöldenergiák egyre népszerűbbé válása közepette érinti érzékenyen az olajcégeket.
