A pandémia nyomán a pályakezdők átlagos nettó bérigényének növekedése stagnál az előző évekhez képest. Idén átlagosan nettó 248 800 forintot szeretnének kézhez kapni az iskolapadból kilépve. A legmagasabb fizetést az orvosi és mérnöki, a legalacsonyabbat pedig a szakmunkás és pedagógiai végzettséggel várják. A kutatás válaszai alapján csökkentek a nemek és régiók között különbségek. Bár még közel sem ideális a helyzet, de a férfiak (nettó 272 900 forint) és nők (nettó 235 600 forint) fizetési igényei közötti különbség a tavalyihoz képest 20 százalékról 14 százalékra csökkent, amíg a budapesti (nettó 252 500 forint) és vidéki (nettó 245 ezer forint) kitöltők közötti különbségek a tavalyi 9 százalékos eltérésről 3 százalékra csökkentek - derül ki a Zyntern.com piacvezető hazai állásportál idén negyedik alkalommal végzett országos kutatásából.
Az elemzés, - amely a fiatalok (16-28 éves korosztály) munkaerőpiaci preferenciáit vizsgálta -, 2021 áprilisában zárult és több, mint 4000-en töltötték ki a 30+ kérdéses kérdőívet. Ebből:
- 39 százalékuk férfi, 61 százalékuk nő volt
- a résztvevők 55 százaléka 20-23 éves egyetemista és főiskolás
- 18 százaléka 23-26 éves pályakezdő
- 18 százaléka 16-19 éves középiskolás
- 9 százaléka 27 évnél idősebb munkavállaló volt
- a vidéki (55 százalék) és budapesti (45 százalék) kitöltők aránya hozzávetőlegesen megegyezett.
Átlagos jövedelemigény
A KSH 2021-es adatai alapján Magyarországon a 20 év alatti nettó átlagfizetés 165 613 forint, míg a 20-29 éves korosztály nettó átlagkeresete 240 227 forint. A Zyntern.com állásportál felmérése szerint a pályakezdő fiatalok bérigénye valamivel a valós adatok felett helyezkedik el, átlag 248 800 forinttal. A kérdőívet kitöltők előre meghatározott bérsávokra szavazhattak, melyek közül a legtöbb szavazatot 201 ezer-225 ezer forintos nettó kezdőbér kapta.
Korosztályokat tekintve a 16-19 évesek átlagosan 244 600 forintos, a 20-23 évesek 243 900 forintos, a 23-26 évesek 264 500 forintos nettó kezdőfizetést határoztak meg.
Lokáció
A vidéki és a fővárosi válaszadók átlagos bérigénye a tavalyi adatokhoz képest kisebb mértékben mutat eltérést, 9 százalékról 3 százalékra csökkent. A vidéki válaszadók átlagos nettó bérigénye 245 500 forint, míg a fővárosi társaik átlagosan 252 500 forint kezdő fizetést várnak. A fővárosi fiatalok 44 százaléka szeretne legalább 250 ezer forintot keresni, amíg a vidéki társaik 37 százaléka szeretné pályakezdőként kézhez kapni a hazai átlagkeresetet. A KSH adatai szerint a budapesti átlagkeresetek 27 százalékkal haladják meg az országos átlagot.
Szakterületek szerinti megoszlás
A legmagasabb átlagos fizetési igényeket az orvosi (299 ezer forint) műszaki/ mérnöki (278 900 forint), valamint az IT (270 800 forint) területeken tanulók fogalmazták meg. Ezzel szemben a legalacsonyabb igényei a szakképzésben (219 ezer forint), pedagógusi (212 ezer forint), művészeti (221 ezer forint), valamint bölcsész (222 ezer forint) területen tanuló és dolgozó fiataloknak voltak.
Legmagasabb fizetési igények
A legmagasabb átlagos fizetési igénye az orvosi, a mérnöki és IT/Tech területen tanuló és pályát kezdő fiataloknak van. Az orvostanhallgatók 41 százaléka szeretne legalább 300 ezer forint nettó kezdő fizetést, közülük 24 százalék minimum 350 ezer forint nettó fizetéssel indulna. A mérnöki területen tanulók 35 százaléka szeretne nettó 300 ezer forint plusszal indulni. Az IT-sok nem sokkal lemaradva következnek, több mint 55 százalékuk nem adná 250 ezer forint alá és 29 százalékuk várná a legalább 300 ezer forintos jövedelmet. Érdekesség, hogy bár igények szerint csak a dobogó harmadik helyén állnak, valós bérek esetében az IT-sok viszik a pálmát. A 2020-as Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) adatai alapján a legmagasabb bért az informatikai képzéseket végzettek kapják, ezzel szemben a műszaki képzések hallgatói a harmadik helyen állnak 428 972 forinttal.
Legalacsonyabb fizetési igények
Szakképzéssel és pedagógiai végzettséggel rendelkezők jelezték a legalacsonyabb átlagos fizetési igényeket. Mindkét csoportnak 53 százaléka nettó 200 ezer forintnál alacsonyabb bérigényt fogalmazott meg. A kutatásból továbbá kiderült, hogy a művészeti és bölcsész beállítottságú hallgatók/frissdiplomások több mint 40 százaléka is nettó 200 ezer forint alatti keresetet igényel.
Nemek közötti bérszakadék
Bár nem minden válaszadó adta meg nemét, a kutatás eredményei azt mutatják, hogy a nemek közötti bérszakadék a tavalyi adatokhoz képest csökkent. A lányok átlagos bérigénye, valamennyi szakterület és lokáció válaszait figyelembe véve, nettó 235 600 forint, amíg a fiúké nettó 272 900 forint, ami közel 15 százalék különbséget jelent.
Szakterületenkénti áttekintésben látható, hogy egy kivételével minden vizsgált szakterületen a fiúk rendelkeznek magasabb bérigénnyel. Az egyetlen szakterület, ahol a női kitöltők 1,38 százalékkal magasabb béreket adtak meg művészet és művészet-közvetítés volt. A legnagyobb pályakezdő bérigény szakadék az orvostanhallgató lányok és fiúk bérigénye esetén (17,9 százalék) figyelhető meg, de jelentős a különbség a gazdaságtudományi (14,12 százalék), a műszaki (12,36 százalék) és a jogi (11,59 százalék) szakon tanuló fiatalok esetében is.
Egymáshoz legközelebb a bölcsész (0,92 százalék), a művészeti (1,38 százalék), természettudományi (5,54 százalék) és az IT/Technológia területről érkező kitöltő lányok és fiúk bérigényei voltak (8,61 százalék).
Ehhez képest a KSH 2021-es adatai azt mutatják, hogy a férfi bruttó átlagkeresete 304 286 forint, míg a nőké 255 346 forint. Ez több, mint 19 százalékos különbség. A valóság tehát ezen adatok szerint sajnálatos módon jóval alulmúlja a fiatal pályakezdők elképzeléseit is.
