3p

És hogy tovább tetézzük a címet: a helyzet csak rosszabb lesz.

A napokban közölte a Központi Statisztikai Hivatal az októberi bérstatisztikát, mely változatlanul a hazai fizetések lendületes emelkedéséről árulkodott. Ám ha a friss adatot összevetjük azzal, hogy mennyiből gazdálkodnak a társadalom legidősebbjei, elkeserítő folyamatról kapunk képet.

A tavalyi év első 10 hónapjában az átlagos - kedvezmények nélkül számolt - nettó bér 335 400 forint volt.

Az október havi átlagnyugdíj összege ennek csupán az 51,3 százalékát tette ki, az ugyanis 172 ezer forint volt a januári menetrendszerű emelést és a júliusi kiegészítést követően.

Újabb elkeserítő adat. Fotó: Depositphotos
Újabb elkeserítő adat. Fotó: Depositphotos

Lapunk már a bérrobbanás néhány évvel ezelőtti kezdetén és azóta is folyamatosan felhívja a figyelmet arra, hogy a bérek emelkedési ütemével a nyugdíjak nem tudják és nem is fogják tudni tartani a lépést. Ennek pedig egyenes következménye a két jövedelemforma közötti olló folyamatos nyílása.

Hogy ez a folyamat mennyire gyors, azt jól mutatja, hogy 2019-ben még az átlagkereset 57 százalékával volt egyenlő az átlagos nyugdíj összege.

A folyamat egyébként magával értedődő, hiszen a svájci indexálás módszere helyett hazánkban csak a várható infláció mértékével növelik a nyugdíjakat - ennek pedig több hátulütője is van.

Az egyik pont az, hogy a nyugdíjak így egyre jobban leszakadnak a bérektől, mivel azok változását nem veszik figyelembe a nyugdíjak emelésekor. Így pedig azok nem tudják tartani a lépést az eddig a bérekre jellemző, bőven 10 százalékot meghaladó ütemmel. Vagyis a folyamat - a nyugdíjak leszakadása a bérektől - mindaddig meghatározó folyamat lesz, amíg inflációhoz kötött nyugdíjemelés van hazánkban.

A másik hátulütőjéről még többet írunk, ami különösen az elmúlt két évben, az egyre magasabb inflációs környezetben jelent egyre nagyobb problémát. A kormány rendre alulbecsüli az inflációt, így év elején a tényleges áremelkedési ütemnél alacsonyabb mértékben növekednek az időskori ellátások. Noha a kormány azok értékének megőrzése érdekében év közben kiegészítést hajt végre, addig gyakorlatilag a nyugdíjasok hitelezik az államkasszát azzal az összeggel, amit a törvény alapján már meg kellett volna kapniuk emelés formájában.

A harmadik probléma, mely a nyugdíjak és bérek közötti egyre szélesebb ollóval van szorosabb összefüggésben, az az, hogy a nyugdíjas társadalom egyre nagyobb hányada minősül jövedelmi szegénynek a statisztika megfogalmazása szerint is.

Az ugyanis, akinek a jövedelme nem éri el a mediánjövedelem 60 százalékát - vagyis a szegénységi küszöböt - relatív jövedelmi szegénynek számít. Ezt a küszöbértéket pedig a bérek lendületes emelkedése lendületesebben húzza fel, mint ahogy a nyugdíjak - inflációhoz kötetten - emelkedni tudnak. Ennek pedig egyenes következménye, egyre nagyobb hányadban csúsznak a szegénységi küszöb alá.

Noha 2023-ban 15 százalékkal emelték a nyugdíjakat a várható magas infláció miatt, ezzel sem javulhat a helyzet, hiszen várhatóan 15-16 százalékos átlagbér-növekedés az idén is meglesz. Vagyis legjobb esetben is csupán stagnálhat a nyugdíjak és a bérek közötti olló szélessége.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!