2022 harmadik negyedévében továbbra is kifejezetten dinamikusan, a várakozásokat érdemben felülmúlva, 7,7 százalékkal nőtt a beruházások volumene, az előző negyedévi 7,8 százalékos növekedés után, míg 1,9 százalékkal bővült az előző negyedévihez képest szezonálisan kiigazítva, így a beruházások volumene történelmi csúcsra emelkedett.
A Magyar Bankholding elemzőinek értékelése szerint a beruházások növekedése a háztartások és a vállalkozások erőteljes aktivitásának köszönhető, míg a költségvetés fejlesztései csökkentek. A meghatározó súlyú feldolgozóipari, valamint az energiaipari és lakásberuházások növelték, a szállítás, raktározáshoz, továbbá a mezőgazdasághoz kötődő fejlesztések visszafogták a nemzetgazdasági beruházásokat. Mivel a beruházások a GDP növekedését meghaladó mértékben nőttek, a beruházási ráta tovább emelkedhetett, a GDP jelentős lassulását pedig a készletek – döntően a rendkívül súlyos aszály miatt drámaian visszaeső mezőgazdasági termelés miatt – meredek visszaesése okozhatta a harmadik negyedévben.
A beruházásokon belül a teljesítményérték közel kétharmadát képviselő építési beruházásoké 10 százalékkal nőtt, az egyharmadát kitevő gép- és berendezésberuházásoké 3,3 százalékkal emelkedett. A gépberuházásokon belül az importált gépek volumene bővült, ezzel szemben a belföldi gyártású gépeké visszaesett. A beruházási teljesítmény több mint felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene 10,3 százalékkal gyarapodott.
A növekedésben lényeges szerepet játszottak a külföldi érdekeltségű vállalkozások fejlesztései.
A beruházások 11 százalékát realizáló költségvetési szerveknél ugyanakkor a fejlesztések 10,5 százalékkal csökkentek. A központi közigazgatási szervek jelentősen csökkentették, azonban a helyi önkormányzatok enyhén növelték tárgyieszköz-beszerzéseiket a bázisidőszakihoz képest. A 2015. évi átlaghoz képest 68,4 százalékkal bővültek, 2010-hez képest 107,8 százalékkal nőttek – azaz több mint megduplázódtak – a beruházások.
Az egyes nemzetgazdasági ágakban eltérő folyamatok játszódtak le a beruházások tárgyidőszaki alakulását tekintve. A járvány negatív gazdasági hatásait – más intézkedések mellett – a kormány a vállalatok beruházásainak igen nagyvolumenű közvetlen támogatásával, a jegybankkal és állami bankok támogatásával alacsony kamatozású hitelekkel és garanciaprogramokkal sikeresen ellensúlyozta, ennek hatásai határozottan jelentkeztek az elmúlt két évben. Az emelkedő kamatok, a geopolitikai feszültségek miatt növekvő bizonytalanság és kockázatok, valamint elszálló energiaárak és beruházási költségek elbizonytalaníthatják a vállalatokat a beruházásoktól, azonban a jelenlegi energiaárak mellett az energiahatékonysági beruházások még magasabb kamatok mellett is megtérülhetnek, az emelkedő kamatok negatív hatását pedig a kkv-k számára továbbra is elérhető kedvezményes hitelkonstrukciók, valamint GINOP pályázatok ellensúlyozhatják. Az emelkedő kamatok és a lakásépítési költségek, lakásárak meredek emelkedése, a vásárlóerő várható csökkenése a háztartások beruházásait fékezni fogja a következő időszakban, amit azonban az energetikai korszerűsítési kereslet megugrásaellensúlyozhat. A beruházásokat az állami beruházások jelentős visszavágása is fékezni fogja.
A feldolgozóipari beruházásokat a rekordszintű működőtőke-beáramlás is támogatja.
A lakossági beruházásokat az 5 százalékos kedvezményes újlakás-áfa határidejének meghosszabbítása mellett számos családtámogatási és a bürokráciát és egyéb költségeket csökkentő programjai, valamint a lakásfelújítási támogatások is élénkítették átmenetileg, azonban nagyobb mértékű visszaesés várható. Az állami beruházások bejelentett csökkentése a következő években jelentkezhet, azonban a már korábban eldöntött az állami infrastrukturális – döntően vasúti- beruházások, valamint az uniós források által támogatott beruházások idén még megvalósulhatnak. Jelentősen a bizonytalanságok az uniós helyreállítási alap elérhetőségével kapcsolatban, ami soha nem látott többletforrást biztosíthatna – az utóbbi késlekedését a költségvetés egyelőre megelőlegezi, azonban a pénzforgalmi egyenlegben jelentős hiányt okoz. A kiugróan sikeres első háromnegyedévi teljesítmény hatására idén 7-7,5 százalékra gyorsulhat a beruházások növekedése a tavalyi 4,3 százalékos növekedést követően, azonban a számos negatív hatás miatt jövőre már kismértékű visszaesés várható, amit a soha nem látott volumenű működő tőke beáramlás ellensúlyozhat.
A nemzetgazdasági beruházások 30 százalékát megvalósító feldolgozóipar fejlesztései 30,6 százalékkal bővültek az egy évvel ezelőtti mérsékelt bázishoz képest, köszönhetően elsősorban a meghatározó súlyú villamosgép-gyártás (akkumulátor) területén a korábbi időszakokban elkezdett nagyszabású projekteknek, de a növekedésben szerepet játszott a járműgyártás beruházásainak újbóli élénkülése is. A harmadik meghatározó súlyú alág, az élelmiszeripar fejlesztései is jelentősen meghaladták az egy évvel korábbit, ezzel szemben a fémfeldolgozási termékgyártás beruházásai csökkentek. A villamos berendezés gyártása területén az elektromos autók akkumulátorgyártásáhozkapcsolódóan óriási volumenű fejlesztések zajlanak, tekintve az alág termékei iránti erős nemzetközi keresletet, ami a következő években még érdemben fokozódhat az egyre szigorodó követelmények miatt.
Ezen a területen a CATL Debrecenben 2900 milliárd, az SK Innivation Iváncsán 680 milliárd forintos, az LG Chem és a Toray közösen 267 milliárd forintos (Nyergesújfalu) beruházást jelentett be a Samsung SDI 390 milliárd (Göd), a W-Scope (szeparátorgyártás) 290, milliárd (Nyíregyháza), az EcoPro (katódgyártás) 264 milliárd (Debrecen), az SK Innovation 239 milliárd (Komárom), a Toray 127 milliárd forint (Nyergesújfalu) értékű beruházásainak korábbi bejelentései után. Kedvező, hogy a BMW 2 milliárd euróra növelte a debreceni gyárának beruházási összegét, valamint a Mercedes újabb 400, az Audi pedig 120 milliárd forint volumenű beruházást jelentett be.
Az idén eddig soha nem látott volumenű működőtőke-beruházást jelentettek be, ami bőven meghaladja a 4900 milliárd forintot a tavalyi rekordmértékű, 2000 milliárd forintot meghaladó (5,9 milliárd euró) működő tőke beruházást követően, így a tavalyelőtt bejelentett, 5,7 milliárd eurónyi (1700 milliárd forint) új beruházásokkal együtt folytatódhat a feldolgozóipari beruházások szignifikáns bővülése, amelyek közül már meghatározóvá vált a távol-keleti, azon belül is elsősorban a dél-koreai és kínai tőke, emellett számottevő beruházásokat jelentettek be japán és indiai vállalatok is. A CATL beruházása önmagában meghaladja a még tárgyalások alatt álló, az uniós helyreállítási alap hazánknak ígért vissza nem térítendő forrásainak összegét.
A legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ágak közül az ingatlanügyletek beruházási teljesítménye 16,9 százalékkal bővült, elsősorban a lakásépítések és ingatlanfelújítások kiemelkedő növekedése miatt. A bérbeadást is szolgáló üzleti létesítményekbe (például kereskedelmi egységek, irodák, raktárak) szintén növelhették az ágazat beruházási teljesítményét, a harmadik negyedévben jelentősen bővült az irodaátadások száma. Az elmúlt években elindult az irodaátadási hullám a következő években is folytatódhat, mivel további több százezer négyzetméternyi iroda van fejlesztés és kivitelezés alatt, ugyanakkor az üresedési ráta az irodaházaknál történelmi mélypontról, 6 százalék közeléből 9 százalék fölé emelkedett, a raktározás területén pedig 2 százalék alá süllyedt, így ez az ágazat továbbra is kiemelkedően teljesíthet, amit alátámasztanak számos újabb raktárépítési bejelentések.
A szállítás, raktározás beruházásainak volumene 7,2 százalékkal csökkent a tavalyi magas bázishoz képest, a kedvezőtlen teljesítmény mögött elsősorban az állami infrastrukturális fejlesztések mérséklődése állt. Noha az állami beruházási kiadások csökkentése miatt több, korábban tervezett nagyberuházás is elmarad, a következő években többezer milliárd forintnyi forrás jut közúti és vasúti fejlesztésekre, így ezen a területen folytatódhatnak a fejlesztések, bár a korábbitól elmaradó mértékben.
A kereskedelem, gépjárműjavítás beruházási teljesítménye 3,7 százalékkal nőtt, többek között a nagykereskedelemben tevékenykedő vállalkozások beruházási aktivitásának élénkülésének köszönhetően. A megugró online és csomagküldő kiskereskedelem további jelentős raktár és logisztikai, kiszállítási beruházásokat generálhat. A kiskereskedelem fejlesztéseit ugyanakkor visszavetheti az extraprofit adó, az árkorlátozások által érintett termékeken elszenvedett veszteség, a költségek, főleg az energiaköltségek meredek elszállása, ez utóbbi azonban igen jelentős keresletet is támaszthat az energetikai korszerűsítési fejlesztések iránt.
A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat beruházásai a tárgynegyedévben 5,7 százalékkal csökkentek, amihez a magas bázis mellett hozzájárult az állattenyésztéssel, illetve a növénytermesztéssel foglalkozó nagyobb létszámú vállalatok fejlesztési ráfordításainak mérséklése is. A mezőgazdaságra is jellemző és várhatóan egyre kritikusabb munkaerőhiány miatt ugyanakkor a precíziós gazdálkodásra való áttérésszámottevő beruházási igényt generálhat, míg az egyre szárazabb és kiszámíthatatlanabb időjárás miatt érdemben növelni kellene az öntözési fejlesztéseket. A mezőgazdasági fejlesztéseket a soha nem látott pályázati, vidékfejlesztési támogatások is élénkíteni fogják.
Az államhoz kötődő beruházások közül a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén 13,2 százalékkal csökkentek a beruházások. A művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ágazatban elsősorban a versenysporttal kapcsolatos beruházások magas bázisa miatt 28,9 százalékkal csökkentek a beruházások.
A humán egészségügyi, szociális ellátásban 18, az oktatásban 7,4 százalékkal csökkent a beruházások volumene. Az oktatási beruházásokat érdemben növelni fogja az uniós forrásból a felsőoktatásra szánt 1500 milliárd forintos fejlesztési terv. A víz- és hulladékgazdálkodás területén 8,8 százalékkal csökkentek a beruházások. Az egészségügyben a következő években az Egészséges Budapest Program 700 milliárd forintos fejlesztési kerete érdemben járulhat hozzá a beruházásokhoz.
Az információ, kommunikáció beruházásiteljesítmény-értékének volumene 10,5 százalékkal nőtt, a digitális hálózatépítésekkel (5G), mobiltelefonos szolgáltatásokkal és kábelhálózat építésekkel kapcsolatos fejlesztések miatt további növekedés várható.
A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban a szálláshely felújítások miatt 11,8 százalékkal növekedtek a beruházások. Noha a járvány miatt visszaeső turizmus lefékezte a jelentős volumenű tervezett és folyamatban levő beruházásokat (csak Budapesten hozzávetőleg 50 szállodafejlesztés volt folyamatban, illetve tervezés alatt), egyes szállodaláncok a visszaesést felújításokra használták ki, amihez óriási állami támogatásokat is igénybe vehettek. A járvány több hullámának lefutása után érezhetően emelkedett a bizalom a szektorban, azonban az energiaárak elszállása, valamint az akut a munkaerőhiány fokozódása elbizonytalaníthatja a az ágazati szereplőket. Szintén jelentős forrásokat biztosít a panziók felújítására Kisfaludy-program.
Kiemelkedően, 44,8 százalékkal nőttek az energetikai beruházások az egy évvel ezelőttihez képest. A jelentős számú naperőmű pályázat, a mátrai erőmű újranyitása és a paksi beruházások hatására a következő években érdemi növekedés várható, amihez a szükséges jelentős mértékű hálózatfejlesztések is hozzájárulhatnak. A bányászat, kőfejtés beruházásai a 37,9 százalékkal csökkentek, azonban a hazai földgáz, olaj, geotermikus energia kitermelés fokozása érdemben növelheti az ágazat fejlesztéseit. A pénzügyi, biztosítási tevékenység fejlesztései a kiugróan magas bázis miatt 3,9 százalékkal csökkentek. Az építőipari ágazat beruházásai 15 százalékkal nőttek az egy évvel korábbi viszonylag gyenge bázis után, a bizonytalanabbá váló kilátások miatt némileg lassulhatnak a fejlesztések, amit a termelékenység növelési kényszer és további állami támogatások ellensúlyozhatnak.
