Miközben a kormány minden eszközzel harcol a gazdasági bevándorlók és a tömeges migráció ellen, a hazai munkaerőhiány már olyan komoly nehézségeket okoz, hogy külön programot indítottak néhány évvel ezelőtt az ukrán vendégmunkások hiányszakmában történő foglalkoztatása érdekében. Noha a témával kapcsolatban főként az építőipar és a vendéglátás van a központban, mint kiemelten érintett terület, valójában ennél sokkal hosszabb az a lista, ahol engedély nélkül megengedik a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatását.
A külföldi munkaerő rohama a különféle híradások mellett - melyek központjában a problémás magatartásuk áll - a statisztikákban is visszatükröződik. Mint arról elsőként beszámoltunk, tavaly másfélszer többen kértek munkavállalási céllal tartózkodási engedélyt, ráadásul az idei évben a kormány is tágabbra nyitotta a kapukat előttük. A pénzügyminiszter Hivatalos Értesítőben megjelent közleményében idén egyidőben 57 ezer főben határozta meg a munkavállalási engedéllyel foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok számát. A munkaerőhiány okozta probléma súlyosbodására egy újabb pénzügyminiszteri közleményből is következtethetünk.
Még március végén jelent meg ugyanis a Magyar Közlönyben Varga Mihály közleménye azon foglalkozásokról, ahol a harmadik országbeli állampolgárok engedély nélküli foglalkoztathatók.
A lista egy évvel ezelőtt 109 foglalkozást tartalmazott, ma már 128-at,
a növekedés úgy jött össze, hogy a tárca döntése értelmében 3 foglalkozás ki is került a listából, így a jövőben külföldi munkavállaló csak engedéllyel foglalkoztatható ügyfélszolgálati központ tájékoztatója, valamint egyéb ügyfélkapcsolati foglalkozásban.
Új foglalkozásként viszont több munkakört is beemelt a kormány, így mostantól engedély nélkül lehet harmadik országbeli állampolgárt alkalmazni többek között
- fizioterápiás asszisztensként,
- stewardessként,
- szemétgyűjtőként, utcaseprőként,
- árufeltöltőként,
- sertés-, szarvasmarha-, ló-, juh- vagy baromfitenyésztőként.
Az, hogy az utcaseprő és a szemétgyűjtő is bekerült a listába, akár a közfoglalkoztatási programok szűkítésével is összefüggésben lehet. A kormány ugyanis a munkaerőhiány mérséklése érdekében elkezdte visszafogni a közfoglalkoztatási programokat, ahol a munkanélküliek zömében szaktudást nem igénylő munkaköröket láttak el, egyebek mellett a települések tisztaságáért is felelhettek. A programok visszafogása miatt az önkormányzatok most már több esetben is arra panaszkodnak, hogy ezeket a feladatokat nincs ki ellássa: egyrészt a hadra fogható munkaerőt elszipkázza a versenyszféra, másrészt pedig nem vehetnek fel annyi közmunkást, mint korábban. Ennek fényében pedig még érthető is, miért teszi lehetővé a kormány ukránok vagy szerbek utcaseprőként való foglalkoztatását engedély nélkül. Persze, szaktudást nem igénylő munkakörről van szó, így talán az még meglepőbb, hogy eddig miért volt engedélyköteles ez a munkakör.
Jöjjön el a 2019-es év egyik legizgalmasabb KKV-eseményére! Több mint 50 előadó és panelbeszélgetés-résztvevő 5 szekcióban! Hogyan tudják kihasználni a magyar KKV-k a digitalizációban rejlő lehetőségeket, és miből tudják ezt finanszírozni? A geopolitikai kihívások, a Brexit és a kereskedelmi háború tükrében mi vár a magyar KKV-kra?
Néhány név az előadók közül: MAGYAR LEVENTE - Külgazdasági és Külügyminisztérium, miniszterhelyettes - JAKAB LÁSZLÓ - Innovációs és Technológiai Minisztérium, miniszteri főtanácsadó - FÁBIÁN GERGELY - Magyar Nemzeti Bank, igazgató - WOLF LÁSZLÓ - OTP Bank, vezérigazgató-helyettes - JELASITY RADOVAN - Erste Bank, vezérigazgató - BALOG ÁDÁM - MKB Bank, elnök-vezérigazgató - HEGEDÜS ÉVA - Gránit Bank, elnök-vezérigazgató - BÚZA ÉVA - Garantiqa, vezérigazgató - RASKÓ GYÖRGY - agrárközgazdász - SALGÓ ANDRÁS - BMW Group Magyarország - FERNBACH ZOLTÁN - Mercedes-Benz Hungária Kft., Hálózatfejlesztési és tréning igazgató - LAUFER TAMÁS - IVSZ, elnök
