<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p

Mi lenne a Kétfarkú Kutya Párt válasza a válságra? Kik a szavazóik? Legközelebb már bejuthatnak a Parlamentbe?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Kovács Gergellyel, a párt társelnökével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. február 2. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A jövő héten kamatdöntő ülést tart a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a KSH pedig munkaerőpiaci, kereseti és lakásépítési adatokat közöl.

Kedden tartja soron következő kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Legutóbbi, idén januári ülésén a tanács 50 bázisponttal 2,90 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, és ugyanekkora mértékben emelte a kamatfolyosó két szélét is. Az egynapos betét kamata így 2,90 százalék, az egynapos és az egyhetes fedezett hitel kamata pedig 4,90 százalék lett.

A döntést az MNB azzal indokolta, hogy a másodkörös inflációs kockázatok mérséklése és a várakozások megfelelő alakítása az alapkamatemelési ciklus havi ütemű, a decemberinél nagyobb lépésközzel történő folytatását teszi szükségessé. Ugyancsak kedden jelenik meg a Pénzügyminisztérium részletes tájékoztatója az államháztartás központi alrendszerének 2022. január végi helyzetéről. A február 8-án közölt előzetes adatok szerint az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt, központi alrendszere 151,3 milliárd forintos többlettel zárt januárban. A központi költségvetés 84,4 milliárd, az elkülönített állami pénzalapok 34,3 milliárd, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 32,6 milliárd forintos többletet értek el.

Az államháztartás központi alrendszerének idei pénzforgalmi hiányát a költségvetési törvény 3152,6 milliárd forintban szabja meg. A költségvetési törvény eredetileg 5,9 százalékos uniós módszertan szerinti GDP-arányos hiánycéllal számolt, utóbb a kormány 4,9 százalékos hiánycélt határozott meg.

Jövő szerdán közli a KSH a keresetek tavaly decemberi adatait. Novemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 482 400, a nettó 320 800 forint volt, mindkettő 10,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A tizennégy éves csúcsra ugró 7,4 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek 2,5 százalékkal nőttek egy év alatt. A bruttó kereset mediánértéke 375 600 forint volt, 8,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Január-novemberben a havi bruttó átlagkereset 433 800, a nettó 288 500 forint volt, mindkettő 8,6 százalékkal nőtt egy év alatt.

Csütörtökön jelennek meg a lakásépítések, építési engedélyek éves adatai. A tavalyi első három negyedévben 12 642 új lakás épült, 1,7 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 22 430 volt, 30 százalékkal több, mint 2020 azonos időszakában. A harmadik negyedévben 2847 lakás készült el, 31,9 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korában és 25,7 százalékkal kevesebb, mint a 2019-es év harmadik negyedévében, az előző negyedévtől pedig 21,8 százalékkal maradt el.

Pénteken teszi közzé a KSH a foglalkoztatottság és a munkanélküliség januári adatait. A 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 2021 decemberében 4,687 millió volt. Az év egészét tekintve a foglalkoztatottak átlagos száma 31 ezerrel, 4,635 millióra emelkedett, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 73,1 százalék volt, 1,2 százalékponttal magasabb, mint egy évvel ezelőtt.

A munkanélküliek száma 2021 decemberében 179 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,7 százalék volt. Az év egészét tekintve tavaly a munkanélküliek átlagos száma 196 ezer, a munkanélküliségi ráta pedig 4,1 százalék volt, ami lényegében megegyezik az egy évvel korábbival. (MTI)