Varga Mihály a magyar gazdaság idei első félévi teljesítményét értékelve kifejtette, hogy a német ipar gyengélkedése egyelőre nem érezteti hatását, ami azt mutatja, hogy csökkent hazánk kitettsége a külső kockázatokkal szemben.
Az első félévi 5,1 százalékos GDP-bővülés 2,4 százalékát a belső motorok, 1,6 százalékát a kormányzati intézkedések – így az adó- és bérmegállapodás, a lakhatást segítő intézkedések, az állami beruházások, a Versenyképesebb Magyarországért Program és a Gazdaságvédelmi Akcióterv –, 0,9 százalékát a külső kereslet adták, és a növekedéshez csupán 0,2 százalékkal járultak hozzá az uniós források – mutatott rá a miniszter. Mint mondta: jó jel az is, hogy a magyar gazdaság szereplői – a 2008-as válsághoz képest – jelentős tartalékkal rendelkeznek. A lakosság és a vállalatok eladósodottsága alacsony szinten van, a magyar bankrendszer sokk-ellenállóképessége jó, az államháztartás tartalékai magasak, az államadósság deviza- és külföldiek kezében lévő aránya jelentősen csökkent, a foglalkoztatás aránya átlépte a 70 százalékot.
Varga Mihály kiemelte, hogy bár a világgazdaságot érintő politikai bizonytalanság egyre nő, ez inkább az aktuális politikai közhangulat változását, és nem a válság közeledését jelzi. Mint fogalmazott: a magyar gazdaságpolitikának ezután is kerülni kell a túlköltekezést és a tartalékok felélést, a beruházások támogatását folytatni kell, a forintárfolyamnak kiszámíthatónak kell maradnia, mozgósítani kell a munkaerő-tartalékokat, szükséges a szakpolitikai javaslatok végrehajtása, a KKV-szektor versenyképességének növelése, valamint a politikai stabilitás megőrzése.
