Az év elején jól láthatóan valami megmozdult a magyar iparban (különösen a márciusi adat volt kiemelkedő): a szektor 2026 első negyedévében, 2022 óta először, pozitívan járult hozzá a GDP alakulásához – emelte ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a júniusi Inflációs jelentésében. A bővülés azonban nagyon kiegyensúlyozatlan volt és mindössze két megyére, valamint néhány multi teljesítményére támaszkodott. Erről bővebben itt olvashatnak:
Áprilisban éves alapon folytatódott az ipar növekedése, májusban pedig évek óta nem látott számokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Bár a nyers adat 0,4 százalékos mínuszt mutatott, munkanaphatástól megtisztítva 5,4 százalékkal bővült az ágazat. Ennél nagyobb növekedésre 2022 decembere, vagyis több mint három és fél éve nem volt példa.
Így reagáltak az elemzők
A nyers és a kiigazított adat közötti jelentős eltérést az okozza, hogy tavaly májusban a mostanihoz képest kettővel több volt a munkanap. Ezt a hatást leszámítva ugrott meg az idei teljesítmény.
„A kiemelkedő májusi adatnak is köszönhetően az ágazat termelése a tavaszi hónapokban 3,1 százalékkal haladta meg a téli időszakét” – emelte ki kommentárjában Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője.
„Kellemes meglepetést okozott az ipar teljesítménye májusban: havi alapon jelentős, 2,3 százalékos bővülést ért el” – emelte ki az áprilishoz képest látott tendenciát Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
„Ez alapján tehát kijelenthető, hogy éledezik az ipar teljesítménye, az ágazat termelése tavaly év végén elérte a mélypontját, azóta már növekedésnek indult”
– tette hozzá.
Fotó: Központi Statisztikai Hivatal (KSH)
Azt ugyanakkor szintén meg kell említeni, hogy még mindig a 2021-es év havi átlaga alatt mozog az ipari termelés aktuális volumenindexe, ami a KSH adatai szerint 97,4 százalékon áll. Vagyis 2,6 százalékkal marad el a 2021-es átlagos kibocsátáshoz képest.
„Ez a 2024 elején látott teljesítménynek felel meg, vagyis lényegében kétéves csúcsról beszélhetünk”
– fogalmazott Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza. Aki szintén elsősorban a havi szintű, 2,3 százalékos növekedést emelte ki, azt „egyértelmű pozitív meglepetésnek” minősítve.
Az emelkedő havi trend, az áprilisi korrekciót leszámítva 2025 vége óta tart. „Az idei évben ezzel úgy néz ki, hogy visszatért a fűrészfogas mintázat, vagyis a jobb hónapokat rendre gyengébbek követik. A korábbi hasonló tendenciához képest azonban üdítő változás, hogy ezúttal mindez egy emelkedő trendvonal mentén történik, vagyis képes bővülni az ipari kibocsátás” – tette hozzá Virovácz Péter.
Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője szerint áprilishoz képest valósággal „kilőtt a magyar ipar teljesítménye.”
„Egy-két fecske csinál nyarat”
A KSH első becslésében (a részletes adatokat július 14-én, jövő kedden ismerhetjük meg – a szerk.) azt írja, hogy a feldolgozóipari alágak többségében éves szinten csökkent a termelés, azonban ez a megállapítás nem veszi figyelembe a munkanaphatást. Vagyis a kiigazított adatok alapján az alszektorok teljesítménye valamivel kedvezőbb képet mutathatott.
A nyers adatok szerint a járműgyártás és a számítógép, elektronikai, optikai termék előállítása voltak az ipar motorjai.
Fotó: Facebook / BMW
„Utóbbi esetében az alacsony bázis, míg előbbi esetében a BMW gyár termőre fordulása jelentette a fő hajtóerőt. Ezzel szemben a villamos berendezés gyártása (ahová az akkumulátorgyárak is tartoznak – a szerk.), valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása visszaesett” – részletezte Molnár Dániel.
Majd hozzátette, hogy bár tavaly októberben pusztított tűz a Mol százhalombattai olajfinomítójában, a keletkezett károk még sokáig éreztetni fogják a hatásukat. „A Dunai Finomító tűzeset miatti részleges leállása a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás teljesítményét még a következő hónapokban is mérsékli majd” – jelentette ki az MGFÜ vezető elemzője.
Bár a KSH első becslésében még szűkszavúan fogalmaz, Virovácz Péter szerint továbbra is az látszik, hogy csak „egy-két fecske csinál nyarat”.
„A két meghatározó ágazatban, az elektronikai iparban és a járműgyártásban bővült a termelés. Meglátásunk szerint ez továbbra is arra utalhat, hogy a Komárom-Esztergom vármegyében található nagy elektronikai gyártó (a tajvani Foxconn – a szerk.) és a Hajdú-Bihar vármegyében beinduló új autóipari kapacitások (főleg a BMW) húzzák felfelé a teljes magyar ipart.”
„Egyelőre csak valószínűsíthetjük, hogy a járműgyártás maradt az ipar teljesítményének fő hajtóereje” – írta Nyeste Orsolya. Virovácz Péter a pozitív oldalon megemlített még egy április végi felmérést, ami bizakodásra adhat okot.
„A második negyedévben a hazai feldolgozóipari cégek kapacitáskihasználtsága szezonálisan igazítva 76,9 százalékra nőtt, ami 2023 eleje óta nem látott magas érték. A beszerzésimenedzser-index (BMI) elmúlt hónapokban mutatott sorozata – tartósan 50 feletti, vagyis expanziót jelző érték – is végre korrelálni látszik a valós ipari folyamatokkal”
– fogalmazott.
Regős Gábor a negatív oldalon az élelmiszergyártás csökkenő teljesítményét emelte ki, „ami annak fényében meglepő, hogy a kiskereskedelmi adatok szerint az élelmiszerek fogyasztása bővült, azaz a növekmény vélhetően importból származik, ami rámutat az ágazat versenyképességének problémáira.”
A magasabb importtartamban az erős forint (vagyis az olcsóbb behozatal) is szerepet játszik. Molnár Dániel egyenesen kijelentette, hogy „az erősebb forintárfolyam rombolja az ágazat nemzetközi versenyképességét.”
Amire a nemzetközi térben figyelünk: Németország és a Hormuzi-szoros
A magyar ipari adatok elemzésekor az elmúlt hónapokban talán a legnagyobb kockázatként a közel-keleti háború nyomán megugró energiaárak termelési költségekre gyakorolt hatásait, illetve a beszállítói láncok megszakadását emelhettük ki. Ennek fényében is pozitív meglepetés a májusi teljesítmény.
„A kedvező adat annak ellenére érkezett, hogy ekkor már nagyban zajlott az iráni háború, ami egyrészt magas energiaárakat, másrészt bizonytalanságot okozott a piacon”
– írta Regős Gábor.
Hátradőlni ugyanakkor még nem lehet. „Habár az iráni háború kapcsán kedvező fordulat mutatkozik, az energiapiac töredezettsége és a fennálló geopolitikai konfliktusok változatlanul rontják a kilátásokat” – hívta fel a figyelmet Molnár Dániel.
Fotó: DepositPhotos.com
Virovácz Péter szerint a pozitív kilátásokat egyértelműen táplálja, hogy „úgy tűnik, hogy a Hormuzi-szoros körüli legsúlyosabb ellátási kockázat enyhült”. Kockázatok azonban még felmerülhetnek, hiszen „a hajóforgalom teljes normalizálódása időt vehet igénybe” – tette hozzá.
A német gazdaság, vagyis a legfontosabb exportpiacunk kilátásait nagyon vegyesen ítélik meg az elemzők.
„Áprilisban az ipari termelés volumene fél százalékkal elmaradt Németországban az egy évvel korábbitól, miközben a rendelésállomány májusban 6,2 százalékkal meghaladta a tavalyi szintet – azaz talán a német ipar hatását úgy lehetne összefoglalni, hogy nem különösebben húz, de nem is annyira fékez”
– vonta meg az összképet Regős Gábor.
Hasonló véleményen van Molnár Dániel, aki szerint még mindig csalóka, hogy a feldolgozóipari rendelésállomány-növekedésben továbbra is a nagy értékű megbízások játszottak jelentős szerepet. „Miközben a háromhavi változás is inkább stagnálást jelzett” – fűzte hozzá.
Majd tovább árnyalta a képet az MGFÜ vezető elemzője a német gazdaság kilátásaival kapcsolatban. „A konjunktúraindexek (ifo, ZEW) sem mutatnak egyértelmű képet: habár az elmúlt hónapokat javulás jellemezte, a hangulat érdemben elmarad az iráni háború előtt mérttől. Ez előrevetíti, hogy a legfontosabb külpiacunkon csak hosszabb távon következhet be érdemi fordulat, amely az exportkeresleten keresztül a magyar gazdaság kilátásait is javítaná.”
Végre pozitív hozzájáruló lehet az ipar
„A felfutó új exportkapacitások érdemben és tartósan javíthatják az ipari kilátásokat, de a mostani adat még nem jelenti azt, hogy a fellendülés széles bázisúvá vált volna” – fogalmazott óvatosan a kilátásokkal kapcsolatban Virovácz Péter. Majd egy ennél pozitívabb jövőképet is felvázolt az ipar számára.
„Még így is megtörténhet, hogy már az idei év vége előtt a fix bázisú index elérheti, sőt érdemben meg is haladhatja a 2021. év havi átlagát. Így a magyar ipar egész éves teljesítménye 2026-ban akár 4 százalék körüli növekedést is elérhet átlagban. Vagyis 3 év ipari recesszió után az ipar ismét pozitívan járulhat hozzá a magyar gazdaság összteljesítményéhez.”
„A májusi adatok megerősítik, hogy a szektorban az év elején elindult javuló trend tartós lehet, s a háború és az európai konjunkturális helyzet okozta bizonytalanságok ellenére az ipar a második negyedévben is pozitív hozzájárulója lehetett a gazdasági növekedésnek” – tette hozzá Nyeste Orsolya.
Molnár Dániel szerint a szektor kilátásaival kapcsolatban változatlanul jelentős a bizonytalanság. Az egyik oldalon a hónapok óta emelkedő rendelésállományi adatok és az újonnan belépő termelőkapacitások állnak (amik a növekedés irányába mutatnak), míg a másikon, a külső kereslet oldalán továbbra is érdemi kockázatok azonosíthatók.
„Összességében várakozásaink szerint – a bázishatásokat is figyelembe véve – a következő hónapokban már stabilabb növekedési pályára állhat az ipari termelés, azonban az érdemi bővülés feltétele továbbra is a külső kereslet rendeződése és a bizonytalanság mérséklődése”
– zárta gondolatait.
„A májusi adatok alapján az ágazat hozzájárulása a második negyedéves GDP-hez pozitív lehet. A következő hónapokban, ha a német ipar jól teljesít, akkor folytatódhat a növekvő trend – kérdés persze, hogy az iráni háború milyen károkat okozott (okoz?) a világgazdaságban – ennek nyomai a májusi adaton meglepő módon nem látszanak” – vette át a szót Regős Gábor.
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza arra számít, hogy az ipar növekedése nem lesz egyenletes, hanem kisebb-nagyobb ugrások várhatóak benne. „A növekedésben segíthet, ha a rendelésállomány alakulásának megfelelően magára talál a német ipar, illetve, hogy fokozatosan indulnak a nagy gyárak hazánkban.”
