A KT helyes lépésnek nevezte, hogy jövőre a kormányzati szektor eredményszemléletű (ESA) hiánya a maastrichti kritérium közelébe, 3,5 százalékra, míg az államháztartás pénzforgalmi hiánya 3,3 százalékra mérséklődik. Ugyanakkor szorgalmazta a 3 százalékos hiány mielőbbi elérését, amennyiben azt a gazdasági körülmények megengedik.
A testület szerint megvalósulhat a költségvetési törvényjavaslat tervezetében szereplő, az ismert hazai és nemzetközi előrejelzések sávjába illeszkedő, 4,1 százalékos gazdasági növekedés. A növekedésben lefelé mutató kockázatot jelenthet a járvány visszatérése, a háborús konfliktus hatásai, valamint a külkereskedelmi mérleg további romlása - jelezték.
A GDP-arányos strukturális hiány tervezett mértéke az ESA hiánynál magasabb, 4,5 százalék; a strukturális egyenleg részletes levezetését ugyanakkor nem tartalmazza a tervezet. Kérték ennek szerepeltetését a törvényjavaslat benyújtásakor.
Az államadósság-mutató az alaptörvény előírásával összhangban 2023-ban tovább csökken: a tervezet szerint a 2022. év végi 76,1 százalékról 2023 végére 73,8 százalékra - írták.
Az államadósság-kezelés jövőre is meg kívánja őrizni az elmúlt években elért kedvező szerkezetet, a devizaadósság részarányának alacsony szinten tartását enyhe növelése mellett, a hazai befektetői kör bővítését, így a lakosság részvételének növelését az államadósság finanszírozásában, valamint az államadósság futamidejének növelését.
A nominális államadósság a törvénytervezetben a hiányt jelentősen - 1600 milliárd forinttal - meghaladó mértékben emelkedik, amiről a törvénytervezet nem tartalmaz indoklást. A tanács kérte ennek pótlását is a törvényjavaslat benyújtásakor.
A grémium pozitívan értékelte azt az elgondolást, hogy a bevételi oldalon a teherviselő képességhez igyekeznek igazítani az adókat, és a lakossági, illetve a munkát terhelő adókat nem emelik. Az egyensúly megteremtésében jelentős súlyt képviselnek a bevételi intézkedések, különösen az extraprofit-adók révén.
A tanács arra kérte a költségvetés készítőit, hogy a májusban bejelentett adóbevétel-növelő intézkedések részletes alátámasztását legkésőbb a törvényjavaslat benyújtásakor pótolják.
Jelezték, hogy a költségvetési hiány csökkentésében a kiadások mérséklése jelentős súlyt kap, de ennek kifejtése sem szerepel a tervezetben. A tanács kérte ennek ismertetését is a javaslat benyújtásakor.
A kiadások azt tükrözik, hogy a költségvetés fókuszában 2023-ban is a rezsicsökkentés megőrzése, a családok támogatása és az idős emberek védelme áll. Ezeken túl jelentős szerepet kap a hon- és rendvédelem és a menekültek megsegítése.
Uniós forrásokból 2023-ban 2057 milliárd forintra számít a tervezet, az európai uniós fejlesztési költségvetés kiadási előirányzata ezzel szemben 3408 milliárd forint (a különbözet főként a megelőlegezéséből adódik). A 2021-2027-es uniós költségvetési ciklus 40 milliárd eurót meghaladó forráskeretéhez való hozzáféréshez a kormány és az Európai Bizottság közötti megállapodás szükséges.
A KT a kormány figyelmébe ajánlotta azt a lehetőséget, hogy az előfinanszírozás éven túli összegét csökkentse a kohéziós és vidékfejlesztési programok fejlesztései előfinanszírozásának szakaszolásával, szigorúbb előkészítettségi feltételekhez kötésével, rangsorolásával, illetve a hitelfelvétel ösztönzésével.
Az így felszabaduló összeget célszerű lenne a tartalékok növelésére fordítani a költségvetési célok elérését fenyegető számos kockázat miatt.
A 2023. évi központi költségvetésről szóló törvénytervezetet május 26-án Varga Mihály pénzügyminiszter küldte meg a KT elnöke részére. A KT elnöke Kovács Árpád, tagjai Matolcsy György jegybankelnök és Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke.
(MTI)
