4p

A 3,5 százalékos jövő évi költségvetési hiánycél elérhető, amennyiben a tervezett makrogazdasági pálya megvalósul, illetve az adóváltozásokat és a kiadások csökkenését részletesen kidolgozzák - közölte a Költségvetési Tanács (KT) a 2023-as költségvetés tervezetének áttekintése után. A három fős testület egyhangú véleményezésében jelezte, hogy egyetértését megadja, de pontosításokat is igényel.  

A KT helyes lépésnek nevezte, hogy jövőre a kormányzati szektor eredményszemléletű (ESA) hiánya a maastrichti kritérium közelébe, 3,5 százalékra, míg az államháztartás pénzforgalmi hiánya 3,3 százalékra mérséklődik. Ugyanakkor szorgalmazta a 3 százalékos hiány mielőbbi elérését, amennyiben azt a gazdasági körülmények megengedik.

A testület szerint megvalósulhat a költségvetési törvényjavaslat tervezetében szereplő, az ismert hazai és nemzetközi előrejelzések sávjába illeszkedő, 4,1 százalékos gazdasági növekedés. A növekedésben lefelé mutató kockázatot jelenthet a járvány visszatérése, a háborús konfliktus hatásai, valamint a külkereskedelmi mérleg további romlása - jelezték.

Elérhetőnek tartják a 3,5 százalékos hiánycélt. Fotó: Pixabay
Elérhetőnek tartják a 3,5 százalékos hiánycélt. Fotó: Pixabay

A GDP-arányos strukturális hiány tervezett mértéke az ESA hiánynál magasabb, 4,5 százalék; a strukturális egyenleg részletes levezetését ugyanakkor nem tartalmazza a tervezet. Kérték ennek szerepeltetését a törvényjavaslat benyújtásakor.

Az államadósság-mutató az alaptörvény előírásával összhangban 2023-ban tovább csökken: a tervezet szerint a 2022. év végi 76,1 százalékról 2023 végére 73,8 százalékra - írták.

Az államadósság-kezelés jövőre is meg kívánja őrizni az elmúlt években elért kedvező szerkezetet, a devizaadósság részarányának alacsony szinten tartását enyhe növelése mellett, a hazai befektetői kör bővítését, így a lakosság részvételének növelését az államadósság finanszírozásában, valamint az államadósság futamidejének növelését.

A nominális államadósság a törvénytervezetben a hiányt jelentősen - 1600 milliárd forinttal - meghaladó mértékben emelkedik, amiről a törvénytervezet nem tartalmaz indoklást. A tanács kérte ennek pótlását is a törvényjavaslat benyújtásakor.

A grémium pozitívan értékelte azt az elgondolást, hogy a bevételi oldalon a teherviselő képességhez igyekeznek igazítani az adókat, és a lakossági, illetve a munkát terhelő adókat nem emelik. Az egyensúly megteremtésében jelentős súlyt képviselnek a bevételi intézkedések, különösen az extraprofit-adók révén.

A tanács arra kérte a költségvetés készítőit, hogy a májusban bejelentett adóbevétel-növelő intézkedések részletes alátámasztását legkésőbb a törvényjavaslat benyújtásakor pótolják.

Jelezték, hogy a költségvetési hiány csökkentésében a kiadások mérséklése jelentős súlyt kap, de ennek kifejtése sem szerepel a tervezetben. A tanács kérte ennek ismertetését is a javaslat benyújtásakor.

A kiadások azt tükrözik, hogy a költségvetés fókuszában 2023-ban is a rezsicsökkentés megőrzése, a családok támogatása és az idős emberek védelme áll. Ezeken túl jelentős szerepet kap a hon- és rendvédelem és a menekültek megsegítése.

Uniós forrásokból 2023-ban 2057 milliárd forintra számít a tervezet, az európai uniós fejlesztési költségvetés kiadási előirányzata ezzel szemben 3408 milliárd forint (a különbözet főként a megelőlegezéséből adódik). A 2021-2027-es uniós költségvetési ciklus 40 milliárd eurót meghaladó forráskeretéhez való hozzáféréshez a kormány és az Európai Bizottság közötti megállapodás szükséges. 

A KT a kormány figyelmébe ajánlotta azt a lehetőséget, hogy az előfinanszírozás éven túli összegét csökkentse a kohéziós és vidékfejlesztési programok fejlesztései előfinanszírozásának szakaszolásával, szigorúbb előkészítettségi feltételekhez kötésével, rangsorolásával, illetve a hitelfelvétel ösztönzésével.

Az így felszabaduló összeget célszerű lenne a tartalékok növelésére fordítani a költségvetési célok elérését fenyegető számos kockázat miatt.

A 2023. évi központi költségvetésről szóló törvénytervezetet május 26-án Varga Mihály pénzügyminiszter küldte meg a KT elnöke részére. A KT elnöke Kovács Árpád, tagjai Matolcsy György jegybankelnök és Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke.

(MTI) 


 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!