Ahogy arról az Mfor is beszámolt, 3,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom éves alapon decemberben. A bázis azonban alacsony volt, 2024 decemberében csak 0,2 százalékos növekedést mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A gyenge bázis szerepét a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, Regős Gábor is kiemelte. „A decemberi adat a kiskereskedelemben különösen meghatározó – az ünnepekhez kapcsolódó bevásárlások miatt egy átlagos hónapnál magasabb a forgalom ilyenkor. A 3,5 százalékos éves alapú növekedés kedvező, azonban ennél kicsit nagyobb bővülést vártam. A kiskereskedelem jól hajrázott, az év végi forgalom erős volt, de a bővülés mértéke havi alapon lehetett volna a tényleges 0,2 százaléknál nagyobb” – mondta Regős.
Az év utolsó hónapjában kilőtt a használtcikkek forgalma. Havi alapon 8,1 százalékkal emelkedett a volumen, éves alapon pedig 13 százalékos a bővülés.
Regős szerint ez meglepő, mert az elmúlt hónapokban nem volt jellemző és nehezen is magyarázható.
„Látszik, hogy a fogyasztásbővülés egy része – bár a növekmény korábbinál kisebb része – nem a hazai kiskereskedelemben csapódik le, hanem például külföldi webáruházakban. Az iparcikkek 10 százalékos bővülésében pedig a korábbi elhalasztott fogyasztás bepótlása is megjelenik” – tette hozzá.
A közgazdász szerint a következő hónapokban tovább emelkedhet a kiskereskedelmi forgalom volumene. „A reálbérek növekedése 2026-ban is folytatódhat – különösen az első negyedév lehet erős az alacsony inflációs számok miatt. Szintén az első negyedévben erősíthetik elsősorban a forgalmat a különböző kormányzati transzferek (14. havi nyugdíj első része, fegyverpénz)” – mondta a jövőre nézve.
Mindhárom fő szektor visszaesett
A kiskereskedelmi forgalom említett – havi szinten 0,2 százalékos, illetve éves szinten 3,5 százalékos bővülése – alulmúlta az elemzői konszenzust az ING Bank szenior közgazdásza, Virovácz Péter szerint. „A negyedik negyedéves GDP-adat láttán már sejthető volt, hogy nem látunk decemberben erős adatokat. Alapvetően csalódást keltett az év vége. Továbbra is hiányzik az igazi lendület a kiskereskedelemből, ám
könnyen lehet, hogy folytatódik a 'tárgyak helyett élményt' felfogás elterjedése és a szolgáltatásoknál csapódik le a vásárlóerő növekedésének nagyobb része.
Erről majd csak a részletes GDP adatok alapján tudunk megbizonyosodni” – mondta Virovácz.
Az élelmiszer-üzletek forgalma is enyhe csökkenést mutatott havi alapon, ez az elemző számára egyértelműen negatív meglepetés. A nem élelmiszertermék jellegű üzletekben is csökkent havi összevetésben a forgalom volumene, ezért általánosságban is gyengének tartja a kiskereskedelmi teljesítményt.
Fotó: DepositPhotos.com
Az üzemanyag-forgalom is jelentősen, 1,1 százalékkal visszaesett az előző hónaphoz képest még a szezonális hatások kiszűrésével is. „Kialakult az a jelenség, hogy
a három főbb szektor adatait egyesével vizsgálva mindhárom területen visszaesés volt, míg a teljes forgalmat vizsgálva enyhe növekedés látszik.
Mindez a szezonális kiigazítások bizonytalanságára, nehézségére hívja fel a figyelmet” – mondta Virovácz.
Az elemző szerint a fogyasztók árérzékenységét mutatja, hogy a legnagyobb növekedést ismét a használtcikk-kereskedelem mutatta fel. Az év végén hagyományosan jól teljesítő textil-, ruházati és lábbeliüzletek forgalma havi alapon 4,3 százalékkal csökkent decemberben, illetve a csomagküldő és internetes vásárlási szektor is gyengén zárta az évet.
„Úgy látszik, egy új trend van kialakulóban, mivel 2024 után 2025-ben is találkozunk ezzel a jelenséggel. Könnyen lehet, hogy lassan véget ér a 'zoknit, pulcsit ajándékozunk karácsonyra' hagyománya” – tette hozzá.
Az ING Bank 1,9 százalékos GDP-növekedést vár az idei évre, de a fogyasztás lefulladása esetén ennek az elérése kihívást jelenthet. Érdekesség, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a fogyasztás tavalyi bővülése közel 2 százalékponttal húzta fel a GDP-t.
A kormányzati transzferek sem segítenek
A fő szektorok visszaesése ellenére december volt sorban a harmadik hónap, amikor havi alapon emelkedett a kiskereskedelmi forgalom volumene.
Az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője, Molnár Dániel elmondta: ilyen stabil bővülésre 2021 vége óta nem került sor a kiskereskedelemben.
Az MGFÜ szerint is a fogyasztás lehet a gazdaság legfontosabb motorja idén, de januárban a hóhelyzet okozta átmeneti közlekedési és ellátási nehézségek okán megtorpanhat a kiskereskedelem bővülése.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint viszont az egész éves adat meglehetősen gyászos, és a lakossági bizalom hiányáról árulkodik.
„Kiábrándítóan teljesített a kiskereskedelmi forgalom 2025-ben, és ezen az ünnepi szezon adatai sem tudtak szépíteni. A növekedés üteme egyértelműen arra utal, hogy a fogyasztói bizalom a 2022-23-as inflációs sokk óta nem tudott helyreállni” – mondta Kozák Tamás főtitkár.
Hozzátette: a kiskereskedelmi forgalomban kapható élelmiszerek ára 2025 egészében nem emelkedett (sőt, minimálisan csökkent), miközben a nettó keresetek átlagosan 10 százalék fölötti ütemben nőttek. Kozák szerint a nyugdíjasok élelmiszer-utalványa sem segített a szektoron, mert az alapproblémának a fogyasztók pesszimizmusát tartja. „A háztartások a szokásos élelmiszerköltéseik bő 7 százalékát óvatosságból inkább megtakarították, vagy máshová kellett azt átcsoportosítaniuk” – tette hozzá.
Az Erste Bank előrejelzése pontosan megegyezett a tavalyi év volumenváltozásával, de a Bloomberg magasabb, 4 százalékos bővülést várt – hívta fel a figyelmet a bank vezető makrogazdasági elemzője, Nyeste Orsolya. „Novemberhez képest – az üzemanyag-kiskereskedelem kivételével – az egyes kategóriákban kicsit lassult az éves növekedés üteme. A negyedik negyedéves kormányzati transzferek tehát egyelőre nem hoztak nagyon látványos dinamizálódást a boltok forgalmában” – mondta.
Az elemző az idei évre további bővülést vár, amelyet az év eleji várhatóan jelentős infláció-lassulás is támogathat.
