<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Szerdán ismét leállt a Barátság kőolajvezeték, sőt, immár a kormány is elismerte, hogy ez a következő időszakban akár rendszeressé is válhat. Közben a Dunai Finomítóban történt műszaki hiba miatt egyre több településen válik bizonytalanná az ellátás. Ráadásul a fogyasztás soha nem látott mértéket ért el idén.

A kormány képviselői az elmúlt hónapokban többször logikusan elmagyarázták, hogy az Európai Unió által a földgáz esetén alkalmazni kívánt ársapkának milyen kockázatai vannak. Egészen röviden a válasz, hogy nyomott áron az importőrök nem szívesen fogják adni az egyébként máshol piacképes terméket, így hiány alakulhat ki. Amikor erre válaszul felmerült, hogy az üzemanyagok esetén életben lévő magyarországi hatósági ár ugyanilyen ármechanizmus, azt érdemi magyarázat nélkül lesöpörték. Egyre több tényező mutat azonban abba az irányba, hogy a helyzet kezd egyre kínosabb lenni. Így vagy a hatósági árat kell eltörölni, és akkor egy új áron találkozik majd a kereslet és a kínálat. Vagy pedig amennyiben az ársapka fennmarad, úgy jó eséllyel elégtelen lesz a kínálat, és hiány alakul majd ki.

Napok óta gond van a kisebb kutakon

A kereslet-kínálat kapcsán persze a piac "billegése" nem előzmény nélküli, hiszen az egy éve érvényben lévő árkorlátozás több alkalommal bizonyította, hogy eredeti formájában életképtelen. Az alaphelyzetben ugyanis a hazai előállítás és az import között korábban kialakult 70-30 százalékos arány teljesen felborult miután a tavasz folyamán a kiskereskedelmi árstop mellett nagykereskedelmit is bevezettek. Az import ugyanis leállt, nem akart senki úgy benzint vagy gázolajat behozni, hogy azt veszteséggel adja tovább.

A helyzetről készült videós elemzésünket itt nézheti meg:

Ahogy a tavaly novemberi szinthez képest az árak erőteljesen emelkedni kezdtek, a Mol vészjelzéseire az elmúlt hónapokban folyamatosan toldozgatták-foldozgatták a rendszert. Eleinte ugyanis bárki tankolhatott az ársapkás benzinből és gázolajból, majd előbb a nehézgépjárműveket (7,5 tonna felett) és a külföldi teherautókat (3,5 tonna felett) zárták ki. A második körben következtek a hazai teherautók (3,5 tonna felett) és a külföldi személygépkocsik. Végül pedig a hazai magánszemélyek tulajdonában és üzemeltetésében lévő autókon, illetve a mezőgazdasági gépeken kívül minden más jármű.

Úgy tűnt, hogy a tavaszi elképesztő értékesítési számok után némileg konszolidálódott a piac, ám így is minden idők legerősebb első félévét produkálta a magyar üzemanyag-kereskedelem.

A bajok azonban ezt követően ismét felütötték a fejüket. A második legnagyobb üzemanyag-hálózatot működtető OMV ugyanis a kútjainak egy részét képtelen lett volna ellátni a schwechati finomító műszaki problémái miatt. Ezt a helyzetet úgy oldották meg, hogy az állam a stratégiai tartalékok egy részét felszabadította. Majd hasonló intézkedést hoztak, amikor a Molnak kellett segítség. Ugyanakkor a készletek visszatöltése nem történt meg.

A magyar társaság esetében azért kellett az állami mankó, mert egyértelművé vált, hogy a Dunai Finomító komolyabb karbantartásra szorul, azt ugyanis korábban a vállalat igyekezett halasztgatni. Az augusztusi intézkedések miatt a Mol közleménye szerint a termelés az átlagos szint 60 százalékára esett vissza. Ezt követően októberben ismét következett egy tervezett karbantartás, az azt követő újraindulás azonban nem volt zökkenőmentes, műszaki problémák léptek fel, így a finomító továbbra sem tud teljes kapacitással üzemelni.

A helyzetre reagálva a Mol úgy döntött, hogy nagykereskedelmi korlátozásokat vezet be, és november 18. óta mérsékelni kezdték egyes kutak ellátását, magyarul nem szállítanak mindenkinek üzemanyagot. Az érintettektől ellentétes információkat lehet kapni, így nagy kérdés, hogy a sok sebből vérző kisebb kutak számára ez most megváltás, hiszen az üzemanyaghiányra hivatkozva fel tudják függeszteni a veszteséges működésüket, vagy az utolsó csepp a pohárban és tömegesen mennek csődbe.

Az már sok autós számára is érzékelhető, hogy azokon a településeken, ahol nincs Mol-kút, ellátási nehézségek adódtak. A Független Benzinkutak Szövetsége immár napi szinten frissíti azt a listát, amelyen azok a falvak és városok szerepelnek, amelyekben a Mol lépése miatt ellátási problémák lehetnek. Azt mi tesszük hozzá, hogy a Dunai Finomítóban előállított korlátozott mennyiséget a társaság úgy próbálja elosztani, hogy bizonyos távolságon belül (ez egy korábbi sajtóbeszélgetés szerint 20 kilométer volt) mindenki találjon működő töltőállomást.

Értelemszerűen most szembesülünk azzal, hogy a hiányt importból kellene pótolni, ám a hatósági árak miatt ezt továbbra sem vállalja senki. Persze a történethez az is hozzátartozik, hogy éppen az ársapka miatt a piaci folyamatokat eltérítette az állam, és torzultak a kereslet-kínálati viszonyok. (Ez az, amit a cikk elején említettünk, hogy a gáz esetében ezzel a magyar kormány is tisztában van.)

A forgalmi adatok ugyanis arról tanúskodnak, hogy a különböző korlátozásokkal csak annyit sikerült elérni, hogy a havonta eladott gázolaj és benzin ne érjen el folyamatosan történelmi rekordot, de az első tíz hónapban így is közel 15 százalékos forgalomnövekedés figyelhető meg a gázolaj esetén. A benzinnél ennél szerényebb a növekedés, ám itt is érezhető forgalombővülés volt a január-októberi időszakban.

A százhalombattai finomító problémái és a megnövekedett forgalom mellett a történetben ráadásul van egy „harmadik csavar” is. Ez pedig az alapanyagellátás körüli bizonytalanság. A kormány ugyanis a kommunikációjában folyamatosan arról beszél, hogy az orosz olaj nélkül leáll a magyar gazdaság. A probléma az, hogy ezt a kormány barátai Moszkvában nem veszik figyelembe, és az ukrán hadsereg helyett az infrastruktúrát támadják. Ennek során egy hete már találatot kapott a magyarországi ellátást biztosító Barátság-kőolajvezeték üzemeltetését segítő egyik transzformátorállomás, és leállt a tranzit. Azt a hibát ugyan néhány nap alatt orvosolták, ám a friss hírek szerint az újabb támadások miatt megint nem jön olaj a vezetéken.

Ennyi hatósági áras benzin jut majd? Fotó: DepositphotosEnnyi hatósági áras benzin jut majd? Fotó: Depositphotos

Számítani kell a Barátság-vezetéken keresztüli kőolajszállítás akadozására a következő időszakban is az ukrajnai energetikai hálózatot érő orosz rakétatámadások miatt, a kormány azonban felkészült, ez nem befolyásolja az ellátásbiztonságot - közölte szerda este Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Amennyiben félretesszük a kormány kincstári optimizmusát és elhisszük, hogy a miniszter szavai a valóságot tükrözik, akkor azt a következtetést kell levonni, hogy a korábbi kommunikációval szemben mégis sikerült az orosz olajjal szemben alternatívát találni. Mást aligha takarhat a kijelentés, hiszen december 5-én lép életbe az első olyan, a magyar kormány által is jóváhagyott szankció, amely valóban érinti az energiahordozókat. Ettől az időponttól kezdve ugyanis csak a mentességet kapó államok (így Magyarország) vásárolhatnak csővezetéken érkező orosz olajat. Az tehát nem lehet opció, hogy Moszkva például tankeren szállítana olajat, ami az Adria-vezetéken jutna el a Dunai Finomítóba.

Persze energetikai kérdésekben annyi csúsztatás hangzott el az elmúlt időszakban - elég csak a legotrombábbat, az olcsó orosz gázról szóló „mesét” megemlíteni -, hogy az sem zárható ki, Magyarország egyáltalán nem készült fel olyan esetre, amikor nem jön olaj a Barátság-vezetéken. Pedig, ha már a kormány is arról beszél, hogy folyamatos lehet a probléma, az jelzésértékű. Ez egyébként már csak azért is súlyos nehézségeket vetít előre, mert az üzemanyagok esetén a stratégiai készletek a „normálisnak” tekinthető 90 nap helyett jóval alacsonyabb szinten állnak. Holoda Attila energiapiaci szakértő erről egy hete beszélt, akkor azt említette, hogy jelenleg 70-74 napra elegendő a stratégiai készlet.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.