<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

A benzinár-szabályozás kapcsán tegnap bejelentett új lépés meglehetősen értelmetlennek, és a fontos makrogazdasági célok szempontjából javarészt hatástalannak tűnik. Nézzük meg miért! Zsiday Viktor blogbejegyzése.

A benzin/dízel árak 480 forinton való rögzítését sokan kritizálták annak bevezetésekor - írja legfrissebb blogbejegyzésében Zsiday Viktror. Szerinte többek között azért, mert: 

  1. a magas üzemanyagárak fogyasztáscsökkentő hatása nem érvényesülhetett, így nem tudott javulni a folyó fizetési mérleg: magyarul egy csomó devizába kerül az olaj(termékek) megvásárlása, és jelenleg deviza sajnos nem áll jelentős mértékben Magyarország rendelkezésére, tehát bár csökkentenünk kellene a fogyasztást, hogy az import devizaigénye csökkenjen, de az alacsony árak miatt nem csökken, sőt még nő is a fogyasztás 
  2. mivel nem tudtuk csökkenteni a fogyasztást, ezért ez (is) nyomást gyakorolt a devizakeresleten keresztül a forint árfolyamára, ami miatt pedig kamatot kell emelni, ami lassítja a gazdaságot és növeli az állam, a lakosság, a vállalatok terheit, plusz emeli az inflációt
  3. teljesen ad-hoc intézkedésként elvonja egy termelő cég profitját, és gyakorlatilag a MOL-részvényesek vagyonát a lakosság (azoknak is a jobbmódú, autóval rendelkező része) és más vállalkozások részére csoportosítja át…ez sima „einstand”, ahogy a miniszterelnök fogalmaz, és eme ad-hoc intézkedés csökkenti az üzleti bizalmat, a lakossági átcsoportosítás pedig szociálisan igazságtalan (hiszen minél kevesebbet költ valaki benzinre annál kevesebbet kap a MOL-tulajdonosok vagyonából)
  4. az üzemanyagárak rögzítése miatt nem éri meg senkinek ide feldolgozott terméket (benzin, dízel) behozni, ezért egy idő után ellátási nehézségek, hiány lépnek fel

Vajon az új szabályozásnak, amelynek kapcsán a céges autók nem tankolhatnak az „olcsó” üzemanyagból, milyen hatása lesz a fentiekre?

Az intézkedés ellenére továbbra is kialakulhat üzemanyaghiány. Fotó: PixabayAz intézkedés ellenére továbbra is kialakulhat üzemanyaghiány. Fotó: Pixabay

Habár a céges autók egy része valójában magánhasználatban van, de jellemzően azért inkább céges ügyintézést folytatnak vele, ez pedig nem nagyon fog csökkenni a magasabb üzemanyagárak miatt (például egy területi képviselőnek dízelártól függetlenül továbbra is végig kell látogatnia az ügyfeleit). A legfontosabb hatás, a fogyasztáscsökkentés várhatóan csak nagyon kis mértékben fog tehát megvalósulni. Az üzleti bizalmat tovább rombolja az új bejelentés, mert láthatóan kapkodás zajlik: senki sem tudhatja, hogy holnaptól melyik szabályozást hogyan módosítják, a kiszámíthatóság alacsony marad. És ami nagyon fontos: továbbra sem éri meg behozni Magyarországra feldolgozott termékeket, mert csak annyi változott hogy nem nagyon nagy, hanem szimplán nagy veszteséggel adná el a terméket a kereskedő.

Az intézkedés valós hatása mindössze annyi, hogy megemeli a vállalkozások költségeit, amit azok továbbhárítanak, tehát inflációt generál, miközben megemeli a Mol profitját (mert csökkenti a veszteséges üzemanyagértékesítés mennyiségét), amit azonban a különadó emelésével el is vesz a kormány.

Az intézkedés ellenére tehát továbbra is kialakulhat üzemanyaghiány, nem sokat javul a folyó fizetési mérleg (és a forint) helyzete, nem nő a kiszámíthatóság, viszont nő az infláció, és nőnek a kormányzat bevételei. Talán ez utóbbi az intézkedés egyetlen pozitívuma. Azt is mondhatnánk, hogy ez egy indirekt adóemelés, amit a vállalkozások fizetnek. 

Az árrögzítés szinte minden esetben káros, gazdaságtorzító, jellemzően szociálisan igazságtalan, és hosszabb távon hiánygazdasághoz vezet. Az üzemanyagokkal is pont ez a helyzet: legjobb lenne azonnal, teljes mértékben eltörölni az értelmetlen árszabályozást – a szociálisan valóban rászorulókat pedig direkt módon kellene támogatni.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.