Bécs, 1810. június 7-e: megszületik Dreher Antal a világhírű sörgyártó cég alapítója, az osztrák nagyiparos. Már az édesapja is sörfőzéssel foglalkozott, aki pedig az ő apjától tanulta meg a fortélyokat, ám ez a két generáció még csak egy kis falusi főzde falain belül készítette a hűsítő nedüt.
Az ifjú Dreher azonban nemcsak apjától tanulta meg a régi trükköket, hanem Ausztria mellett Münchenben, majd Angliában is fejlesztette a tudását, ahol ráadásul egy kis csellel némi plusz információhoz is hozzájutott. A legenda szerint ugyanis az üreges sétapálcájába rejtett sörminták is segítették abban, hogy mestere legyen a sörkészítésnek. 1840 körül, amikor visszatért Schwechatra, bevezette az alsóerjesztésű sörtechnológiát, és egy újfajta sörtípust is kifejlesztett: ez volt a Lagerbier, aminek később a Sörkirály címet is köszönhette. 1841-ben kezdte Bécsbe szállítani a Klein Schwehater Lagerbiert, amelyet hatalmas lelkesedéssel fogadtak. A sörkimérések egymással versengtek a Dreher-féle sörért, amelyhez csak előjegyzéssel tudtak hozzájutni, mivel a gyár kapacitása kisebb volt, mint a kereslet. Ezt követően két nagyon kemény év következett, óriási volt a terhelés rajta és az egész gyáron, ami az egészségére sem volt jó hatással.
Dreher és Kőbánya
5 évvel később, némi pihenő azonban ismét belevetette magát a munkba, ahogy az egészsége is helyre jött. Ekkor már nemcsak a sörfőzésben volt elismert, de a gépesítés terén is elöl járt, hiszen Dreher helyezte üzembe az első gőzgépet, ám még így sem tudta kielégíteni az egyre növekvő igényeket. S amikor saját pénze nem volt elég a rohamtempóban véghezvitt fejlesztésekhez, igen jelentős kölcsönnel folytatta elképzelései megvalósítását. Versenytársai előre dörzsölték a kezüket, remélve, hogy belebukik a vállalkozásba. A konkurenseknek azonban leesett az álluk, amikor Dreher 1859-ben két házat vásárolt Bécs belvárosában, és azokat lebontva elkezdte az első bécsi sörcsarnok építését. Ekkortájt lépték át a Dreher sörök Ausztria határát is. A kőbányai sörfőzde egyik mesterével, Schmidt Péterrel is ebben az időben találkozott, ez az eset pedig felhívta a kiváló körülmények között működő pest-budai főzdére és termékére is a figyelmet.
Mivel konkurenciát látott a termékben, 1856 és 1860 között számos alkalommal Pest-Budára látogatott, majd végül 1862-ben sikerült megvásárolnia a Kőbányai Serház Társaság főzdéjét, melynek sörére a cseh, bajor és osztrák termékek jelentettek veszélyt. A főzde mellett ugyanakkor még több területet is felvásárolt, hogy legyen lehetősége bővítésre.
Azt tudni kell azonban, hogy az 1800-as évek végén Magyarországon a söripar nem számított jelentős ágazatnak, hiszen itthon nagy mennyiségű és olcsó bort termeltek, amelyet a lakosság döntő része más szeszes ital helyett fogyasztott. A század utolsó éveiben azonban megjelent a filoxéra, amely szinte az összes szőlőt kipusztította: a borárak megemelkedtek, s megnőtt a kereslet az olcsó sör iránt. A konjunktúrát kihasználva Dreher Antal naggyá tette a kőbányai üzemeit.
Út a csúcshoz
Anyagi gyarapodásával párhuzamosan növekedett Dreher szaktekintélye is. Az 1858-as bécsi kiállításon aranyéremmel tüntették ki, majd a Mezőgazdasági Társaság nagy aranyérmét is megkapta. Tevékenységének 25 éves jubileumán, 1861. november 26-án Ferenc József császár látogatást tett a schwechati sörgyárban, s a Ferenc József Lovagkereszttel tüntette ki. Dreher 1861-ben lett parlamenti képviselő, s az ez évi, május 11-i ülésen határozottan kiállt a magyar ügy rendezése mellett. 1862-ben a londoni ipari kiállításon pedig első díjjal tüntették ki a sörét.
A sikerélményt azonban sokáig nem élvezhette, ugyanis 1863-ban ismét gyógykezelésre kellett vonulnia, ez azonban a terveit nem törte ketté. Elkészítette a Kőbányai Sörfőzde fejlesztési terveit, folytatta a bécsi sörcsarnok építését is, ezek viszont az utolsó alkotásai voltak. 1863 karácsonyán a Burgtheaterbe mentek, ahonnan ő korábban elindult, mivel nem tetszett neki a műsor. Visszament Schwechatba, körbejárt még egyszer a sörcsarnokban, hazatérve pedig váratlanul érte a halál, úgy, hogy a családja nem lehetett mellette. A halála után így már fiára, az akkor még csak 14 éves ifjabb Dreher Antalra maradt az, hogy valóra váltsa és beteljesítse apja terveit. 21 évesen, amikor hivatalosan is nagykorú lett, 1870. március 21-én ünnepélyes keretek között átvette a gyár vezetését apja akarata szerint.
mfor.hu