<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p

Az idén életbelépett szabályok szerint január elsejétől nem minősül adóalapba tartozó bevételnek a munkáltatói hozzájárulás olyan utólagosan történő egyösszegű átutalása, ahogy a magánszemély javára munkáltatói hozzájárulásként az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és az önsegélyező pénztárba befizetett összeg sem.

Az APEH közleménye szerint a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: szja-törvény) 7.§ (1) bekezdés kd) pontjában foglaltak szerint nem minősül adóalapba tartozó bevételnek a munkáltató által a magánszemély javára munkáltatói hozzájárulásként az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és az önsegélyező pénztárba a minimálbér 30 százalékát meg nem haladóan befizetett összeg. (2007. december 31-éig a minimálbér 20 százalékát meg nem haladóan befizetett összeget lehetett olyan bevételnek tekinteni, amelyet a jövedelemszámítás során nem kellett figyelembe venni.)

E § (2) bekezdés c) pontja alatt 2008. január elsejétől bevezetett új rendelkezés szerint nem minősül bevételnek a munkáltatói hozzájárulás olyan utólagosan - legfeljebb három hónapra - történő egyösszegű átutalása sem, amely a magánszemély tagi jogviszonyát tanúsító okirat munkáltató számára történő átadását követően első alkalommal történik. A munkáltatói hozzájárulás önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és önsegélyező pénztárba történő utólagos utalása esetén figyelembe kell venni, hogy a munkáltatói hozzájárulás több hónapra egy összegben (utólag legfeljebb három hónapra) történő utalása esetén, havonta fizetett hozzájárulásnak az a havi összeg minősül, amelyet a munkáltató rendelkezése alapján utólag az egyes hónapokra jóváír a pénztár. Ebből következően például 2008. február hónapban történt befizetés esetén a 2007. évre eső hónapokra utólag elfogadott egészségpénztári hozzájárulásnak havonta a minimálbér 20 százalékát lehet a munkaviszonyból származó jövedelem megállapításánál figyelmen kívül hagyni.

A szja-törvény 10. § (1) bekezdése szerint az átutalt összeget az átutalás napjával megszerzett bevételnek kell tekinteni, továbbá a 26. § (1) bekezdése alapján, ha a munkaviszonyból származó jövedelmet január 15-éig fizetik ki, az még az előző év utolsó napján megszerzett jövedelemnek minősül. Ebből következik, hogy az utólagosan utalt önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás adóköteles részét január 15-e után már tárgyévi jövedelemként kell figyelembe venni, és a tárgyévi rendelkező nyilatkozatot megalapozó befizetésnek kell tekinteni akkor is, ha az részben vagy egészben az előző évre eső hónapok szerinti hozzájárulás adóköteles része.

Ugyanez vonatkozik az egészségpénztári és az önsegélyező pénztári hozzájárulás adómentes részére is a 7l. §-ban szabályozott adóköteles béren kívüli juttatások meghatározása szempontjából. Amennyiben az utólagos befizetésre 2008. január 15 -ét követően került sor, akkor a szja-törvény 71.§-ában foglaltak tekintetében az adóköteles rész a 2008. évi keretet "rontja".

Menedzsment Fórum 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.