Noha a 2006-os 23, illetve a 2007-ben mért 34 százalékhoz képest a 16 százalék nem tűnik számottevően rossznak, azért még mindig lehetne javítani a munkaerőpiac rendszerén. A változtatásokat a segély melletti feketemunkával kapcsolatosan kellene elkezdeni, mert emiatt most kevesebb segély jut a rászorulóknak és a közös kasszába is kevesebb kerül, mutatott rá a közelmúltban Kiss Péter kancelláriaminiszter.
Mások a tervezett, 145 milliárd forintos adócsökkentéstől, illetve egyszerűsítésétől, az adminisztratív terhek lefaragásától várnak érdemi változást, ami különösen kedvező lenne a kkv-szektorban tevékenykedőkre. Nálunk ugyanis a GDP negyven százalékát vonják el adó formájában, míg a velünk versenyző régiós országokban csak harminc százalékát.
Leginkább a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban, a személy és vagyonvédelemben, a vendéglátásban és kereskedelem területén virágzik a feketemunka. A vezető azonban egyértelműen az építőipar. Ezen kíván enyhíteni az a szeptember 1-től hatályos rendelet, amely előírja, hogy az építőiparban a kivitelezési szerződés vizsgálata során az irreális alacsony ár megállapításánál mire kell figyelemmel lenni.
Kiindulás az építőiparban szokásos élőmunka normatíva - milyen munkafázis elvégzéséhez mennyi idő szükséges - amit fel kell szorozni a bemutatott rezsióradíjjal. Az ettől alacsonyabb munkadíjjal készült költségvetés irreálisan alacsony. (A minimális rezsióradíj számítási alapja az építőipari ágazati kollektív szerződésbe foglalt minimális szakmunkás alapbér - amely ez év április 1-től 85 ezer forint - kiegészítve annak a közterheivel). A közbeszerzési törvény előírja, hogy az ilyen (irreálisan alacsony) ajánlatokat ki kell zárni a versenyből.
A rendelet célja, hogy orvosolja az építési vállalkozók régi panaszát, amely szerint a tisztességes vállalkozók, akik megfizetik a bérek közterheit, a közbeszerzéseken hátrányba kerülnek azokkal szemben, akik feketén foglalkoztatják a munkásokat.
Az Európai Unió szintén síkraszáll a feketemunka visszaszorításáért. A képviselők szerint ugyanis a be nem jelentett munka „olyan különösen aggasztó és tartósan fennálló jellemzője az európai munkaerőpiacoknak, amely megfenekléssel fenyegeti az európai szociális modellt, hiszen amellett, hogy akadályozza a növekedést célzó gazdaság- és szociális politikákat, még tisztességtelen versenyt is támaszt (például más országokkal vagy vállalatokkal szemben), így végső soron a piac torzulását is okozhatja”, áll a Bizottság közelmúltban kiadott jelentésében.
A képviselők egyúttal azt szorgalmazták, hogy a Bizottság hozzon létre egy olyan adatbankot, mely az egyes államokban nemzeti szinten alkalmazott különböző megközelítéseket és intézkedéseket tartalmazná.
A szöveg emlékeztet arra is, hogy a feketemunkát minden tagállamban másképp határozzák meg, ám egy közös definíció „hozzájárulna a jelenségre vonatkozó statisztikák bizonytalanságainak kiküszöböléséhez”. A képviselők szerint a Bizottság jelentésében javasolt meghatározás, mely különbséget tesz a legális és az illegális tevékenységek között, jó kiindulási alapot jelenthet.
Azoktól a tagállamoktól, amelyek még mindig korlátozzák a munkavállalók szabad mozgását az Unióban, a dokumentum azt kéri, hogy nyissák meg munkaerőpiacaikat az új tagállamokból érkező munkavállalók előtt. A jelentés indoklása szerint ugyanis még a részleges korlátozások is növelhetik a feketemunka terjedésének, továbbá területi egyenlőtlenségek kialakulásának kockázatát.
