"Gyertek, megígérem, hogy érdekes lesz" - próbálta rávenni a vonakodó kisiskolásokat a Klikk 3.0 - Digitális Játszótér kiállítás egyik "idegenvezetője" arra, hogy látogassák meg vele a kémiás részt a teremben. Az invitálás sikeres volt, mert végül eljutottak a világító egerekig is, márpedig egy egér akkor is érdekes egy hatodikosnak, ha nem világít, de így meg főleg. Hogy vajon a kisfiúk és kislányok mit értettek meg a fluoreszkáló kísérleti állatok hasznáról, azt nem lehet tudni. Mindenesetre egyikük megkérdezte, hogy haza lehetne-e vinni valamelyiket.
Az őssejt- és transzplantációs kutatásokhoz, illetve szövetvizsgálatokhoz használható egereken kívül azonban sokkal kézzelfoghatóbb dolgok is láthatók a Millenárison. Szó szerint, hiszen ott van például az érző robotkar modellje, amit két vicces kedvű kutató mutat be. Én például úgy botlottam beléjük, hogy a fiatalabb odajött hozzám rágót kérni, mert a kollégájának valamiféle fogproblémája volt. Rágóm nem volt, viszont megkérdezhettem, nem tudja-e véletlenül, merre találom a Terminátor-kezet. Kiderült, hogy annál az asztalnál, ahol a fájós fogú kolléga áll.
Azt ugyan nem tudom, miként tudják majd tizenkettes karika nélkül elmagyarázni a gyerekeknek, hogy a robotkéz majd akkor lesz hasznos, ha a bácsikkal meg a nénikkel szörnyű baleset történik, de gondolom megoldják. Végülis, ha meg tudták oldani a műszer felépítéséhez szükséges régi szabványos, a mainál kisebb ping-pong labdák beszerzését is, akkor ez is menni fog.
"A műanyag labdák a prototípus érintőfelületéhez kellettek, hogy lefedjék azokat az érzékelőket, amiket kicsinyítve majd a piacra kerülő robotkarba építünk. Méretre nekünk a korábban használatos labdák lettek volna jók, elég sok helyet végigjártunk, mire kiderült, hogy a Statisztika csapatának van még ilyenekből egy egész szekrénnyi, úgyhogy el is hoztunk gyorsan ötszázat, a jövőre is gondolva" - mondta Dr. Páli Jenő, a kutatás vezetője.
A robotkar egyébként úgy működik, hogy a most ping-pong labdákkal üzemeltetett, de a valódi robotkézen lekicsinyített felületek mesterséges "tapintó idegvégződésekként", egyfajta gombokként funkcionálnak: ha a sérült a hozzáér valamihez, "megnyomja a gombot", ez az információ pedig egy mesterséges idegsejt-kapcsolat segítségével jut el az agyba, így érezheti az amputált kezű ember, hogy a művégtaggal is tapint.
Több kiállítási tárgyról, mint például a gömbrobot, már írtunk korábban, az összes tárgyat egyébként felsorolni is sokáig tartana, hiszen az intelligens hirdetőoszlopoktól kezdve - amit egy színész talált fel -, a fűthető motorosruháig rengeteg mindent láthatnak a látogatók. A szervezők célja egyébként bevallottan az, hogy a gyermekek érdeklődését felkeltsék a természettudományos tárgyak iránt, hiszen - ahogy közleményükben fogalmaznak - az ilyen képzések iránti érdeklődés jelentősen csökkent. Persze senki nem tudja megmondani előre, hogy a kiállításhoz kapcsolódó robotállatkertben hatalmas műszöcskéket és -legyeket mozgató kisgyermekekből valóban mérnök lesz-e, vagy biológus.
L. Nagy Gábor