Idén sem tudott abból a 16-18 ezres sávból kimozdulni a BUX, amelyben immár 2011 második fele óta sávozik. Sőt, ugyan még a keddi napi kereskedés hátra van, de a pesti tőzsde hivatalos indexe éves mélypontja közelében fogja zárni 2015-öt. A 12 hónap alatt összeszedett mínusz 11 százalék között lehet. Csak összehasonlításképpen, a forintos magyar kötvények hozama 11,8 százalék volt idén, pluszban.
A budapesti értéktőzsdének az sem segített, hogy a magyar gazdaság jóval a várt fölött, Európa egyik legjobbjaként teljesített 2014-ben. A BUX mozgását ugyanis alapvetően 4 részvény határozza meg, márpedig ebből három igencsak ki van téve az orosz-ukrán gazdaság teljesítményének, illetve az olajárnak. Előbbi már az év elején komoly gondokat okozott például a Richter Gedeon tulajdonosainak, amikor Bogsch Erik közölte a gyógyszergyár menedzsmentje elsősorban a rubel gyengülése miatt csökkenő bevételt vár 2014-re.
Pedig hol voltunk még akkor a 70-80 rubelbe kerülő dollártól. Aztán az Oroszországra kivetett szankciók, az országból menekülő tőke és nem utolsósorban az összezuhanó olajár nemcsak az orosz tőzsdét, de a Mol, a Richter és az OTP árfolyamát is elintézte. Előbbi kettő 20 százalékot is meghaladó mínuszt, utóbbi 7 százalékos veszteséget hozott össze tulajdonosainak 2014 során (osztalékfizetést nem számítva).
A Richter és a Mol gazdálkodásában gazdálkodásában ugyanis szinte azonnal jelentkezik a rubel és az olaj árának drasztikus elmozdulása. A gyógyszergyár bevételeinek 2013-ban például 28,4 százaléka származott Oroszországból, ráadásul úgy, hogy a termékek árát a moszkvai hatóságok immár évek óta változatlanul tartják. Vagyis a Richter legnagyobb piacán hiába stagnál (vagy nő minimálisan) a rubelben kifejezett bevétel, ha az orosz fizetőeszköz árfolyama jobban csökken az euróhoz képest, akkor a Richter euróban számolt bevétele visszaesik. Így a rubel decemberi összeomlása után nem lehetett csodálkozni a gyógyszergyár menedzsmentje által kiadott közleményén.
Értelemszerűen hasonlóan kardinális kérdés a Mol gazdálkodása számára az olaj ára. A kitermelés biztosította ugyanis az elmúlt években a profit jelentős részét, és például a 2014 harmadik negyedévvel záródott teljes évben az operatív nyereség 61 százalékát biztosította.
Ugyanakkor a Mol üzleti modellje rövid távon ütésálló az olaj árára, mutatott rá december közepén Vágó Attila, a Concorde elemzője az mfor.hu kérésére. Viszont, ha hosszú távon, éveken keresztül fennmarad a 60 dollár körüli Brent-jegyzés, akkor a Mol fair értéke 10 ezer forint alatt lehet Vágó szerint.
Ugyan a rubel és a hrivnya volt az idei év két legrosszabbul szereplő devizája, az orosz és az ukrán leánybankkal is rendelkező OTP a körülményekhez képest jól tartja magát. A rubel december közepi összeomlása után a bank azt közölte, hogy az árfolyam beszakadása az orosz leánybankot közvetlenül nem érinti, mert a külföldi devizában kihelyezett hitelek aránya a bank mérlegében elenyésző. Sőt, a gyengébb rubel kisebb forintban kifejezett veszteséget jelent.
Ez igaz is, ugyanakkor a rubel beszakadása nemcsak az egyre növekvő hitelezési ráfordítások miatti veszteségeket csökkenti, de az OTP orosz befektetéseinek értékét is. Ráadásul a romló orosz gazdasági helyzet miatt a hitezés kockázatai tovább fognak nőni, márpedig ez utóbbi így is folyamatosan nő.
Persze az OTP részvények idei évi mínuszában nem külföldi, hanem elsősorban belföldi esemény játszotta a főszerepet. A lakossági devizahitelek elszámoltatásával kapcsolatban a bank ugyanis 168 milliárd forintos várható veszteséggel kalkulál.
Hasonlóan alapvetően belföldi okok mozgatták a 2014-es évet a magyar blue chipek közül egyedül pluszban záró Telekom árfolyamát is. A társaság októberben 58,65 milliárd forint koncessziós díjat fizetett ki ugyanis, ami miatt a 2014-es gazdálkodása után sem javasol osztalék fizetését a menedzsment.
Ráadásul a koncessziós díjak korábbiaktól eltérő elszámolása miatt úgy tűnik, az osztaléktól hosszabb távra búcsúzhatnak el a Telekom tulajdonosok.
mfor.hu
