Az Európai Parlament (EP) közlekedési szakbizottsága számára készített saját kezdeményezésű jelentést Gabriele Albertini (néppárti, olasz). A szöveget március 11-én, 539-78 arányban fogadta el a testület egésze.
A jelentés megállapítja, hogy az EU-ban a teljes energiafogyasztás egyharmadáért a közlekedési ágazat, annak 83 százalékáért pedig a közúti közlekedés a felelős. Az ágazat 97 százalékban fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodik, az energiaigény 2030-ig pedig legalább harminc százalékkal nő. A járművekből eredő szén-dioxid- illetve egyéb szennyezőanyag-kibocsátás negyven lletve hetven százalékát a városi közlekedés produkálja - áll a jelentésben.
Mobilitás kontra egészség?
A képviselők szerint össze kell egyeztetni "a polgárok egyik alapvető jogának tekintett mobilitást, a közlekedési ágazat gazdasági és foglalkoztatási értelemben vett fontosságát, a helyi és globális környezet iránti felelősséget és a polgárok biztonsághoz, életminőséghez és egészséghez való jogát".
A parlament úgy véli, "a fenntartható mobilitás környezetvédelmi szempontú követelményeit prioritásként kell kezelni", ugyanakkor hozzáteszi: "valószínűtlen, hogy a polgárok támogatnák a szélsőséges intézkedéseket".
Díjfizetés az okozott környezeti hatások alapján
A képviselők támogatják az új gépkocsik szén-dioxid-kibocsátásának kilométerenként 125 grammos értékre történő csökkentését, és úgy vélik, "piacalapú eszközöket kell alkalmazni az alacsony üzemanyag-fogyasztású és alacsony kibocsátású járművek népszerűsítéséhez, például adómentességeket, a járművekkel kapcsolatos jövedéki adók reformját".
A képviselők ugyanakkor nagy többséggel (104-512) elutasították azt a módosító indítványt, amely az egész EU-ban 130 kilométeres óránkénti sebességkorlátozás bevezetését javasolta volna.
A jelentés felszólítja a Bizottságot, legkésőbb 2008 júniusáig nyújtson be átfogó, átlátható, általánosan alkalmazható modellt az összes közlekedési mód externális költségeinek felmérésére, amelyre az infrastruktúra használatáért fizetendő díjak jövőbeli kiszámítását alapozni lehet.
Atomvasút
Az EP úgy véli, hogy a vasúti közlekedésben - amely kevesebb energiafelhasználással és alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással járó közlekedési mód (nem utolsósorban azért, mert atomerőművekből nyert villamos energiát használ fel) - jelentős kiaknázatlan potenciál rejlik, nemcsak a teherszállítási logisztikát illetően, hanem a rövid és középtávú
személyszállítás tekintetében is.
A vitában felszólaló Becsey Zsolt a külső költségek internalizálása kapcsán úgy vélte, nem büntethetők az új tagállami fuvarosok például azért, mert fejletlenebb infrastruktúra van, és ezért nagyobbak a dugók. A képviselő a dunai és tiszai hajózás segítését kérte a Bizottságtól, és reményét fejezte ki, hogy "a nagy sebességű vasutak kiépítésénél egyszer végre a keleti térség is fölkerül a térképre, mert ez lehet egyedül csak versenyképes hosszútávon a személygépkocsival".
Olajos Péter (néppárti) sajnálatosnak nevezte, hogy "szemben a hangoztatott elvekkel, Európában továbbra is a közúti közlekedési projektek kapnak hangsúlyt a vasúti projektek kárára". A képviselő azt mondta, Magyarországon 2007-ben már csak negyven százalékos volt a tömegközlekedés részesedése.
