Amennyiben elegendő a vállalkozás biztosítéka, de a rövid vállalkozási múlt, illetve a gyenge vagyoni-jövedelmi helyzet miatt ez nem tűnik járhatónak, akkor jöhet szóba a faktoring. A faktoring, mint modern pénzügyi instrumentum, egyre inkább teret nyer Magyarországon is. A következőkben remélhetőleg sikerül egyrészt eloszlatni a faktoringgal kapcsolatos tévhiteket, bemutatni a lényegét, másrészt megoldási alternatívaként tűnhet fel olyan kkv szektorbeli cégek számára, melyek a bankoknál nem járnak sikerrel.
A faktoring meghatározásaA széles körben elfogadott gyakorlati értelmezése szerint a faktoringot négy alapelemének, funkciójának segítségével határozzák meg, a faktor tehát a következő szolgáltatásokat nyújtja az áruk és szolgáltatások értékesítéséből származó számlakövetelések tekintetében:
- Megvásárolja a számlaköveteléseket azonnal és készpénzért (számlapénzért)
- Kezeli a vevőköveteléseket, és velük kapcsolatos könyvvezetési feladatokat is ellát
- Beszedi a számlaköveteléseket
- Átvállalja a hitelezési veszteséget, ha a vevő nem tud fizetni.
A klasszikus faktoring szerződés alanya egyfelől a szállító (hitelező), azaz olyan személy akinek valamilyen áruszállításból vagy szolgáltatásból származó számlakövetelése áll fenn, másfelől a faktor, aki ezen számlakövetelések megvételével foglalkozik és speciálisan e célra alapított, engedéllyel rendelkező társaság. Maga a jogviszony átfogja az adóst (vevőt, kötelezettet) is, akivel szemben fennálló követelést megvették. Érdemes megemlíteni, hogy a folyamat fenti megvalósulása ellenére is három esetben kizárt, hogy faktoring ügyletnek nevezzük a tevékenységet:
- Ha vitatott, peres vagy lejárt követelés megvásárlásról van szó
- Esedékességen belüli, ám magánszemélytől származó a követelés
- Részletfizetéssel kiegyenlítendő, vagy hosszú távú követelésről van szó.
A hagyományos faktoring
Ez esetben a szállító és a faktor közti kapcsolat folyamatos, a faktor lehetőség szerint a szállító összes, adott vevőtől származó követelését igyekszik megvásárolni, mely áruszállításból, vagy szolgáltatás értékesítéséből keletkezett. A nyújtott szolgáltatások közt szerepel a vevőkövetelések nyilvántartása, beszedése, a vevő nemfizetési kockázatának átvállalása, a követelés megelőlegezése.
A folyamat a szállító által kiállított számlák benyújtásával kezdődik, majd a vevő és szállító adósminősítésének elfogadása, és a faktoring szerződés szállítóval történő megkötése után történik a vevő kiértesítése. Ez a lépés alapvető fontossággal bír, hiszen e nélkül nemcsak jogilag nem lenne megalapozott az ügylet, de a követelés beszedése is igen nehézkessé válhat, mert az értesítésben fogadja el a vevő az engedményezés tényét és a fizetés helyét is, mely ez esetben egyedül a faktor saját bankszámlája lehet.
A dokumentáció teljessé válása után a szállító megkapja követelése ellenértékét (általában a nettó számla érték 80-100 százaléka, csökkentve az egyszeri díjakkal), majd a számla esedékessége és a vevő fizetése után meghatározott időn belül a fennmaradó részt is jóváírja a faktor a számláján.
A vevő nemfizetése esetén a faktor egyedüli lehetősége, hogy a kötelezetten (vevőn) próbálja meg behajtani követelését, hiszen az ügylet nem visszterhes, tehát a faktor nem fordulhat saját ügyfeléhez. Lényeges momentum a következő típushoz képest, hogy ez esetben a szállító védve van a rossz követelés kialakulásától, mert a faktor akkor is fizet lejáratkor, ha a vevő nem.
Visszterhes faktoring
A Magyarországon legelterjedtebb forma. Az előzőhöz képest a legfontosabb különbség, hogy a vevő nincs védve a rossz követelés keletkezésétől. Ha a vevő nem fizet esedékességkor, akkor a faktor a Ptk. alapján jogosulttá válik nemcsak visszatartani a követelés eredeti értéke és az általa nyújtott előleg közti fennmaradó részt, hanem a követelés eredeti tulajdonosától, vagyis a szállítótól visszakövetelheti az előleget is, így a rossz vevői követelés beszedésének minden terhe visszaszállhat a szállítóra.
Megjegyzendő, hogy a Ptk. alapján a visszteher formája alapesetben csak úgynevezett sortartó kezesség lehet (törvényi minimum), tehát a faktornak előbb mindent meg kell tennie a követelés vevőtől történő behajtására, és csak végső esetben fordulhat saját ügyfele felé. Ezt sok faktor ma már külön kikötött és a szállítóval a szerződésben is rögzített módon vállalt készfizető kezességgel cseréli fel, mely szerint már nem kell a vevőtől megpróbálni behajtani a követelést, hanem azonnal a szállító felé fordulhat a faktor.
Ügynöki faktoring és állományfinanszírozó faktoring
A teljes faktoringra már alig hasonlító verzió, mely során az ügyfél nem mentesül a vevő nemfizetésének kockázatától, a követelések nyilvántartásának adminisztrációs terhétől, sőt a követelések behajtásának feladat alól sem.
A faktor szolgáltatása kizárólag a szállítói hitel kiváltására szorítkozik, az előleget a már ismert módon megkapja a szállító, de sok esetben még a fizetés helye is változatlanul a szállító saját számlája (nem is feltétlenül értesítik a vevőt az engedményezésről), akinek természetesen kötelessége a számla ellenértékének beérkezése után a faktor által nyújtott előleget kiegyenlíteni.
Gyakorlatilag az ügyfél a faktor megbízottjaként, vagy ügynökeként jár el a követelések kezelése és behajtása során, innen ered a változat neve is, és a szállító egyedüli haszna az ügyletből, hogy nem kell megvárnia követelései lejáratát, hogy készpénzhez jusson.
Csendes faktoring
Az előzőhöz nagyon hasonló változat, itt azonban nem kerül kiértesítésre a vevő az engedményezésről, a fizetés helyéről, ezért jogilag kockázatosabb a faktor számára, ám egyszerűbb a lebonyolítása.
A faktoring ügylet lebonyolítása
A faktoring ügylet, illetve szerződés rendszerint huzamosabb időre szól szemben más finanszírozási formákkal, mint például a lízing, vagy banki hitel. A hosszabb távú kapcsolat felépítése előtt az ügyfélnek, de persze a faktornak is érdemes tehát megvizsgálni, hogy milyen lehetőségekkel illetve veszélyekkel jár majd az együttműködés, mert a nem megfelelő választás mindkét fél számára legrosszabb esetben akár elháríthatatlan problémákat is okozhat.
Összegezve az eddigieket elmondható, hogy a faktoring bizonyos korlátokat leszámítva megfelelő eszköz lehet sok hazai kkv szektorbeli vállalkozás számára a likviditása javítására és így végső soron az életben maradásra. Alkalmazása ugyan hazánkban még mindig csak terjedőben van, és sok vállalkozó fejében még a léte sem ismert, de szerencsére a gombamód szaporodó faktoring cégeknek, és a bankok által is egyre gyakrabban kínált faktoring-szolgáltatásoknak köszönhetően hamarosan a mainál sokkal méltóbb megítélés alá kerülhet.
Ha már eldőlt hogy a faktoring mely fajtáját érdemes igénybe venni, akkor jöhet annak tisztázása, hogy az ügylet lebonyolítása során mire érdemes figyelnie az ügyfélnek, illetve mire számíthat a faktor viselkedését illetően, mellyel a cikksorozat következő, befejező része foglalkozik.
