A felsővezetők 53%-a második helyen jelölte meg válaszában a kockázatkezelési képességének javítását a válság negatív hatásainak kivédése érdekében – ismertette Mester Csilla, a Siemens Zrt. Treasury és Corporate Finance vezetője egy nemzetközi felmérés eredményeit. A negatív hatásokat Mester Csilla szerint árnyalja a devizaárfolyamok mozgásából eredő kockázat. Ez egy olyan önálló kockázat, amelynek kitett vállalat, ha annak hatásai ellen nem védekezik, komoly veszteségekkel szembesülhet. Erre a múlt év jelentős árfolyamkilengései különösképp felhívták a figyelmet, hiszen sok ügylet illetve vállalat már 10 forint devizaárfolyam-ingadozás mellett elveszíti az eredményességét.
Új trendek a kockázatkezelésben
Az üzleti veszélyek kivédése a kockázatkezelők legfontosabb feladata, de egyre inkább szükség van a növekedési lehetőségek kijelölésére is. Várdai László, a D&B értékesítési vezetője szerint az aktív cégek állománya a gazdasági válság ellenére emelkedett, közel 40 ezer vállalkozás jött létre az elmúlt 10 hónapban, ez pedig üzleti potenciált jelent a vállalatoknak. Ezért van szükség olyan termékekre, amelyek a figyelmeztető szolgálat mellett a biztonságos növekedés területeit is bemutatja.
Elgondolkodtatónak nevezte Várdai László a magyar gazdaság fokozatos kettéválásának trendjét. "A kockázati besorolások alapján az eddig stabil cégek továbbra is a kevésbé kockázatosak közé tartoznak, de a minősített vállalatok közül folyamatosan nő a rossz cégek aránya, méghozzá úgy, hogy a régebben közepesen kockázatos cégek csúsznak le a nagyon kockázatosak közé. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amelyik vevőnkkel korábban is volt problémánk, mert késve fizetett, vagy nem egyenlítette ki a számlát, arra fokozottabban figyeljünk oda".
60%-kal nőtt a lakossági hitelmulasztás
Szükségesnek látszik a jövőben a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) Vállalkozási és Lakossági alrendszerének összekötése, a tartalmak integrált kiértékelése főleg a kkv szektorban –mondta Rácz Lajos, a KHR-t működtető BISZ Zrt. szolgáltatás fejlesztési igazgatója. Idén 60%-kal nőtt a lakossági rendszerbe fölvitt mulasztások száma, vagyis a tavalyi 1 millióról mára 1,6 millióra emelkedett azon ügyletek száma, amikor egy pénzintézet ügyfele legalább a minimálbér (jelenleg 71.500 forint) összegét kitevő kölcsönösszeg megfizetésével több, mint 90 napon át késlekedett. Az is felkerül a lakossági listára, aki hamis okmánnyal igazolja magát, hamis adatot közöl, vagy bankkártyával visszaélést követ el. Rácz Lajos szerint a lakossági nemfizetések a vállalkozási szférába is átnyúlnak a kisvállalkozások piaci és a tulajdonos-ügyvezetők háztartási pénzügyi helyzete összekeveredése okán. Az idén 45 ezerrel nőtt a KHR-ban tárolt vállalkozói hitel- és hitel jellegű szerződések száma. Rácz Lajos szerint a pénzintézetek hitelezési politikájának visszafogását jelöli ez a szám, tavaly nagyobb volumenű volt a növekedés.
Lakásmentő követelésbehajtók
A bankok "adósmentő" programjai kapcsán Thummerer Péter, az EOS KSI ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy eddig 24 ezer átalakított lakás és gépkocsi szerződésről tudunk, ezek nagy részénél a követelésbehajtók gyors információi az adósról fontos tényezővé váltak. A követelés-kezelők szerepe megváltozott, sokkal inkább tanácsadó, megoldást kereső partnerekké léptek elő, akik a még fel nem mondott hitelszerződéseknél közvetlen kapcsolatban állnak az ügyfelekkel és a bankokkal, így lehetővé teszik a gyorsabb reagálást a begyűjtött adatok alapján. Thummerer Péter szerint az időtényező a behajtásoknál is kulcsfontosságú: a vállalatok a likviditásuk megőrzése érdekében 30-60 napra már követelésbehajtót hívnak, és a jogi eljárások is korábbi szakaszban, a korábbi 1 évvel szemben már félév után elkezdődnek.
Visszaesés a faktoringpiacon
A tavalyi évben 1000 milliárd forintos faktorált forgalmat regisztráltak Magyarországon, amelyhez képest 2009-ben 20-30%-os visszaesés tapasztalható – mondta Csinos Tibor, a Magyar Factor Zrt. értékesítési vezetője. A faktorpiacon az idei negyedik negyedév egyelőre hektikusan alakul, egyaránt megfigyelhető emelkedés és csökkenés is. Csinos Tibor szerint a magyar piacok kikényszerítik a hosszú fizetési határidőket, ami likviditási gondokat okozhat. Az erre az esetre kidolgozott pénzügyi konstrukciót, a faktoringot mégis kevés cég veszi igénybe. Magyarországon mintegy 3000 vállalkozás faktorlátat, az ő számukban is visszaesés tapasztalható, leginkább a kis- és közepes vállalkozások használják ezt a szolgáltatást. A faktoring tevékenység a kereskedelemben a legintenzívebb, ez a szektor a teljes magyarországi faktoring piac közel 37 százalékát fedi le.
Menedzsment Fórum
