"A megszorítások miatt cégem 2007-re nem tudott bért emelni. Egy adótanácsadó keresett meg a javaslatával, melyet az elején meglehetősen szkeptikusan fogadtam. Néhány nap gondolkodás után láttam a benne rejlő lehetőséget és júliustól minden dolgozónak havi 20000 Ft-ot adok így, kompenzálva az első félévi "semmit". Mivel a dolgozók zöme 70-80000 forintot keres, ez a 120000 forint éves szintre vetítve mintegy 15 százalékos béremelésnek felel meg, és mindez adómentesen, járulékmentesen. 2008-ban már januártól adom" – olvasható egy sikertörténet egy cafetériával foglalkozó szakértő honlapján. A történet nem egyedi, egyre több cég ismeri fel a béren kívüli juttatásokban rejlő lehetőségeket.
Ha egy vállalkozás a legális működést választja, és bejelenti a munkatársait, akkor sokkal jobban a béren kívüli juttatásokkal, mintha zsebbe, feketén fizetné ki az alkalmazottak jövedelmének egy részét, állítják a szakértők. A vállalatok egy része mindezt felismerte, ezt támasztja alá a Hoffmann Research kutatása is, igaz az ott közölt megállapítások szerint különösen a nagyobb társaságok élnek ezzel a lehetőséggel. A béren kívüli juttatások keretösszege a tavaly novemberi felmérés adatai szerint 140 ezer és 190 ezer forint között volt évente.
Csökkenő fluktuáció
A kis- és középvállalkozások körében néhány évvel ezelőtt jött divatba a költséghatékonyabb béremelés, nevezetesen, hogy a dolgozók az étkezési utalványon kívül még egy vagy két juttatási elemet kapnak. Ebben a szektorban még nem terjedt el, hogy sokféle elemet kínáljanak a munkaadók, pedig az igény meg lenne rá. A cafeteria alkalmazása több szempontból is megéri, a gyakorlat ugyanis azt mutatja, hogy ahol működtetnek béren kívüli juttatási rendszereket, csökken a fluktuáció, a dolgozók jobban kötődnek a céghez, emellett a távollétek és a jogosultságok összehangolásával elérhető, hogy csökkenjenek a néha bosszantó 1-2 napos dolgozói hiányzások. A munkáltató ráadásul amellett, hogy milliókat tud legálisan spórolni, versenyképességét is növeli a konkurenciával szemben, hiszen ugyanannyi nettó juttatást ő kevesebb ráfordítással biztosít dolgozóinak.
Súlyos hiba tehát, ha egy munkáltató a juttatási rendszer kialakításakor figyelmen kívül hagyja az adó- és járulék megtakarítási lehetőségeket. A probléma azonban nem csak a cégvezetés oldaláról jelentkezhet, az is gondot okozhat, hogy a rendszerrel szemben a dolgozók is ellenállást tanúsítanak. Ez pedig abból adódhat, hogy a rendszer kapcsán nincsenek információik, nem tudják, mire használhatják az így kapott utalványokat, juttatásokat. Éppen ezért célszerű a munkatársakkal a rendszer kapcsán kommunikálni, és olyan étlapot összeállítani, amely számukra hasznos lehet.
A cafeteria-rendszer létrehozása ráfordításokat igényel, ám ez a szakemberek szerint a vállalat számára is megtérül. A bevezetésénél alapkövetelmény, hogy megfeleljen a törvényi előírásoknak, a szabályzat legyen írásban is lefektetve. A jól kialakított szabályozás a munkavállaló érdekeit is szolgálja, hiszen tisztában lesz a folyamatokkal és eltérések esetén egyértelmű jogorvoslatot kérhet.
Ami a gyakorlati praktikákat illeti, a cafeteria-csomagba olyan juttatásokat célszerű felvenni, amelyek adó- és járulékmentesek, így költségtakarékos megoldások.
Mennyit spórolhatunk?
Egy bruttó 50 ezer forintos bérjellegű juttatás 16750 Ft járulék terhet jelent a cégnek, ami összesen tehát 66750 forintos kiadás a munkáltató oldalán. Ugyanakkor a dolgozó (ha például a legmagasabb 36 százalékos adósávban adózik) csupán 24250 forint nettót kap a fenti 50 ezres juttatásból. Ezzel szemben béren kívüli juttatás formájába ha a munkáltató nem kíván költséget csökkenteni, akkor a teljes 66750 Ft odaadható adó- és járulékmentes juttatás formában egy cafeteria-rendszer keretében, mely teljes egészében elkölthető a személyes igényeknek megfelelő formában.
Ha a munkáltató is kíván spórolni, akkor odaadhatja a bruttó 50 ezer forintos összeget cafeteria-keretben, így a 16750 forintot takaríthat meg, miközben a dolgozó a teljes keret terhére tetszés szerint választhat a felkínált adó- és járulékmentes elemek közül.
