A csúcs résztvevőinek véleménye megoszlik abban, hogyan reagáljanak Moszkva álláspontjára, amely késleltetné a kyotoi egyezmény ratifikálását.
"Oroszországot ultimátum elé kell állítani" - írta a Financial Times-ban Loyola De Palacio, az EU energiaügyi biztosa. Ha az USA mellett még egy jelentős világgazdasági tényező kihúzná magát a jegyzőkönyv hatálya alól, akkor az nem csupán a környezetre lenne káros hatással, hanem az európai vállalatok versenyképességét is csökkentené. Az EU-nak éppen ezért egy B-tervet kell kidolgoznia arra az esetre, ha Moszkva nem hajlandó a ratifikációra.
Margot Wallström, az EU környezetvédelmi biztosa ezzel szemben ellenzi az ultimátumot. Wallström ebben a kérdésben Romano Prodi támogatására is számíthat, írja az osztrák Der Standard.
Március végéig minden EU-tagállamnak be kell nyújtania a saját széndioxid-kibocsátásról szóló adatokat, illetve azok csökkentését kitűző terveket. Jelenleg ezt csupán Írország, Nagy-Britannia és Hollandia tudná megtenni.
A kyotoi jegyzőkönyvet eddig 120 ország ratifikálta, legutoljára - múlt héten - Ukrajna.
(Menedzsment Fórum)
Kapcsolódó anyag:
EU-s környezetvédelmi csúcs Kyotóról
Környezetvédelem miatt kaphat ultimátumot Oroszország
A tegnap kezdődött EU környezetvédelmi csúcson viták folynak arról, ultimátum elé állítsák-e a kyotoi egyezmény ratifikálását halogató Oroszországot. A késlekedés nem csupán a környezetet veszélyeztetné, hanem az európai vállalatokat is hátrányos helyzetbe hozná.
