A finanszírozás fekete dobozát legtöbbször a kockázatelemzés testesíti meg, hiszen ez a hitelezési folyamat kulcseleme. Célja, hogy a bank megszerezzen és értékeljen minden olyan információt a leendő ügyfélről, aminek alapján a bank számára jelentett kockázat megbecsülhető. A dolog legjobban talán egy tanulási folyamathoz hasonlítható, ahol a banknak 5-10 nap áll rendelkezésre a cég tevékenységének, múltjának, jövőbeli lehetőségeinek megismerésére, majd pedig a finanszírozási javaslat megtételére. A cél hogy ez a javaslat mind az ügyfél, mind a bank szempontjainak megfeleljen, legyen szó akár nagy-, akár kkv-s ügyfelekről.
Több szem többet lát
Mielőtt a kockázatelemzés folyamatát közelebbről is megvizsgálnánk, érdemes még egy fogalommal megismerkedni, melyet a szakmában csak négy szem-elvének (four eye concept) hívnak, és amely a fejlett országok bankjaiban egy általánosan elterjedt alapja a vállalatfinanszírozásnak. Ennek lényege, hogy a forrást igénylő cég hitelkérelme illetve meglévő hitelkapcsolat esetén bármely módosítási igénye mindig két banki szakterület (tehát legalább két ember) együttes véleménye, javaslata, és döntése alapján kerül elbírálásra.
Az egyik az üzleti terület, más néven a sales-csapat, a front office, vagy tanácsadók, ügyfélkapcsolati menedzserek osztálya, mely az ügyfélkapcsolat kialakításáért, fenntartásáért felelős. A másik terület a kockázatelemzés, melynek feladata a már a sales-en keresztül a bankkal kapcsolatba lépett cég működésének teljes átvilágítása a kapcsolat elején, és több-kevesebb szigorral végzett nyomon követése a kapcsolat végéig. Az elemzők feladata annak elbírálása, hogy az igényelt termék, vagy a kívánt szerződés és feltétel-módosítás mekkora kockázatot jelent. A hangsúly itt tehát nem a mennyiségen van, mint a sales esetében, hanem a minőségen.
Az elemzőknek általában kevés a lehetősége a szubjektív vélemény kifejtésére. Ahogy mondani szokás a számok önmagukért beszélnek, bár mivel minden elemzés egyedi, magában hordozza a készítője adott ágazatra, cégre, termékre vonatkozó gondolkodását és hozzáállását is. A szubjektum azért nem hiányzik teljes mértékben az előterjesztésekből, és hiteljavaslatokból, még ha nem is lehet olyan nyilvánvalóan tetten érni, mint a sales csapat által írt bemutató-leíró, inkább csak szöveges információt hordozó előterjesztésben.
Sokat elárul a múlt
A cégek múltbeli teljesítménye leginkább az éves beszámolón keresztül mérhető fel. Ez adja a kockázatelemzés számszaki, objektív részének alapját, s itt pusztán a pénzügyi adatok felhasználásával egy szoftver automatikusan a bank által felállított skála valamely részére helyezi el a cég eddigi teljesítményét. Hétköznapi szóval adósminősítési kategóriába sorolja az adott ügyfelet.
Tulajdonképpen kis egyszerűsítéssel élve az itt kapott részeredmény lesz az alapja mindennek, ami később történik az ügyféllel.
Piaci helyzet
A piac megítélése már kevésbé tekinthető számszerű elemzésnek, mert bár vannak benne könnyebben számszerűsíthető vagy megválaszolható kérdések is, mint például:
- hány vevője van a cégnek (egyéni, közületi)
- mennyire koncentrált a vevőkör
- hány szállítója van a cégnek
- hány versenytársa van, stb.
De vannak sokkal nehezebben megfogható kérdések is:
- mennyire könnyen helyettesíthető az adott termék, szolgáltatás
- mennyire árérzékeny a vevő sereg
- mennyire tartós a kapcsolat cég és vevői közt, stb.
Leginkább az utolsó néhány kérdés adhat lehetőséget az elemzőnek a szubjektív értékítélet használatára. Ilyenkor sokszor a saját termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos tapasztalataihoz is nyúl a banki szakember, felmérve, megvenném, igénybe venném én ezt a terméket, szolgáltatást, ha ez vagy az lennék?
A kiszámíthatatlan jövő
jövőbeli tervek fontossága egy hitelkapcsolat esetén változó. Kisebb cég esetén, egyszerűen felvázolható működéssel már komolyabb számszaki tervek nélkül. Ugyanakkor egy projekt hitel esetében - ahol fontos előre jelezni a várható cash-flow-t - kiemelkedő a szerepe, hiszen itt az adósminősítés marginális lehet, tekintettel arra, hogy sokszor frissen alapított projektcégekről van szó. Így a tervek szolgálnak egyedüli és legfontosabb alapjául a későbbi hiteldöntésnek, nem elfeledkezve persze a piacról itt sem.
A fentiekből látszik, hogy a kockázatelemzés folyamata egy igen komplex és összetett, több kérdés egyidejű figyelembe vételét igénylő folyamat. Többnyire csak egy minden fél számára elérhető legjobb verzió létezik, ami kompromisszum eredménye (üzleti terület, kockázatelemzés, és persze az ügyfél), és amely az adott időben, az adott feltételek mellett számít csak optimumnak. Később más feltételek, és persze más ügyfél számára ez már korántsem számítana megfelelő megoldásnak. Emiatt lehet az, hogy számos esetben egyedi javaslatok születnek a kockázatelemzés során, és ezért lehet az, hogy gyakran számos ügyfél kap személyre szabott feltételű hitelt.
