A világ országainak feltételezett k+f-rangsorában Magyarország helyét a kutató-fejlesztő tevékenységek vizsgálatával érdemes meghatározni, állítja Török Ádám, a VE és a BMGE tanárának kutatása. A 2000-es k+f-versenyképességi vizsgálat némileg rosszabb képet mutatott, mint az 1997-es országjelentés: Magyarországot a 27-28. helyre tette. A következtetés is indokoltnak látszott, hogy még ez a pozíció sem tartható sokáig, mivel a k+f szektor krónikusan alulfinanszírozott, ami a teljesítmények további romlásához vezet.
Az ENSZ rangsoraiban a technológiai fejlettségi szint és az infokommunikációs szektor fejlettsége volt a rendező elv. Az ENSZ első listáján Magyarország a 34., a másodikon a 46. helyezést érte el. Az olyan átalakuló országok, mint Magyarország, gyakran mutatnak a kutatás-fejlesztés terén ciklikus, esetenként egyirányú, de meglehetősen gyors változásokat. Ez az országcsoport, amelyhez Magyarország is tartozik, a k+f versenyképesség és teljesítmény szempontjából még nem találta meg végleges helyét a nemzetközi mezőnyben. Török Ádám kutatásából az is kiderül, hogy a nemzetközi k+f középmezőnyébe tartozunk a többnyire közepesen fejlett országokkal, amelyben inkább a fajlagos teljesítmények jók.
A nemzetközi k+f-verseny legmeghatározóbb szereplője az USA: a területen vezető államok a fajlagos és különösen az abszolút mutatókkal is a legszűkebb nemzetközi élmezőnyt alkotják.
Hazánk a tágabb, mintegy harminc országot tartalmazó élmezőnybe már beletartozik a k+f-teljesítmények, illetve a versenyképesség tekintetében, derül ki a Világgazdaság által idézett kutatásból.
Nem állunk jól az országok k+f versenyében
Beletartozunk a kutatás-fejlesztés tekintetében a világ harminc országából álló tágabb élmezőnybe, írja a Világgazdaság.
