Először is itt vannak a színek, amelyek esztétikai és pszichológiai síkon egyaránt fontosak. Egy piros nyakkendő a dinamizmus, az erő kifejezője, a skarlát szín tiszteletet parancsoló, a narancs életteli, a kék a tárgyilagosság, míg a sárga a vidámság felelőse. Az összkép a színek és személyiségünk tükrében, harmóniájában teljesedhet ki.
A karakter mellett azonban az alkalom is döntő. Az üzleti életben a visszafogott színek az elfogadottak, alapszínnek a borvörös, a sötétzöld és a sötétkék árnyalatai ajánlottak. A "nőies" színek - rózsaszín, világoskék vagy -zöld- is divatosak idén, vállalkozószellemet, fogékonyságot, érzékenységet sugallnak. Ezek a darabok a csíkokon kívül elsősorban a kicsi, geometrikus formákkal, a káró- és rombuszmotívumokkal játszanak. A kezdetben nagyon széles csíkok időközben finomultak, nagyobb kontrasztot kaptak.
Az öreg kontinens nyakkendődizájnját az angoloknak köszönhetjük, pontosabban a 19. század végén a mindenkori ezred színében készített nyakkendőknek. A klasszikus darabok még mindig magenta (bíborvörös) és kék (az angol testőri ezred), valamint fekete-kék (királyi haditengerészet) színvariációkban készülnek az Egyesült Államokban is.
Mindegy, milyen nyakkendőről van szó, csíkok le vagy fel, egyszínű, kockás vagy pöttyös, a lényeg, hogy ne becsüljük le a - lehetőleg jól megkötött - ruhadarab jelentőségét!
Nyaktekerészeti mellfekvenc
Azaz nyakkendő. Egykor a nyelvújítók, most a dizájnerek vették górcső alá a kis anyagdarabot. Megéri a kis csíknak több figyelmet szentelni, hiszen ez a férfiak öltözékének "legmellenfekvőbb" luxuseleme. Jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a nyakkendő jeleket ad le viselőjéről, amelyeket mások finom antennával fognak.
