Számos esetben mérlegelni kell, hogy honnan, mely forrásból kaphat több lehetőséget a potenciális kedvezményezett, s ha adott esetben egy hazai és uniós program is támogatná, elindítható-e a beruházás párhuzamosan megpályázott források segítségével. Ebből következően nemcsak a források hátterét, de jogosultsági szintjét is vizsgálnunk kell - számol be a Világgazdaság.
A hazai forrásokra általában minisztériumok, regionális területfejlesztési tanácsok és megyei illetőségű hivatalok tesznek közzé pályázati felhívásokat. Itt 35-50 százalékos támogatási arány érhető el, a támogatások nagysága általában 5 és 50 millió forint közé tehető.
Az európai uniós programok általában két szempont szerint vizsgálják a pályázót. Az egyik mérce alapján azt elemzik, hogy a támogatni kívánt projekt jövedelemtermelő, vagy sem, a támogatási százalékot is ennek alapján határozzák meg. Ilyen esetekben a támogatási arány szintén 35-50 százalék között mozog, viszont a támogatási érték számos esetben minden elképzelést felülmúl, és euróban is milliós tétel lehet.
A társfinanszírozott pályázatoknál a vállalkozói szférában általában 35-50 százalékos, a civil és intézményi szférában pedig 65-85 százalékos lehet az arány, és már az elnyerhető támogatás is nagyobb: összege 5 milliótól 150 millió forintig terjedhet, de az intézményi szférában még ennél is nagyobb lehet indokolt esetben.
Fontos, hogy az államháztartás pályázati kiírásonként és programonként megszabja az összekapcsolás határait. Aki egy konkrét beruházás kapcsán körültekintés nélkül túl sok programban szeretne egy időben részt venni, azt az összes lehetőségből kizárhatják - írja a Világgazdaság.
Pályázati buktató a jogosultság vizsgálata
Pályázati pénzt számos forrásból igényelhetnek a vállalatok, ám az egyes kiírók más más kört preferálnak, így ettől függően jelentősen változhat a jogosultság megítélése. Az azonos kört megcélzó pályázatok során pedig az összekapcsolás, az egy adott projekthez több helyről történő forrásbevonást korlátozzák.
