Az érdekképviseleti szervezetek másrészt azért tartják diszkriminatívnak a termékdíj-szabályozás zöldek által módosított koncepcióját, mert az az ásványvíz- és szénsavasüdítő-piac két szereplőjét az újratölthető csomagolás előírásával versenyelőnybe hozná.
Ezeken piacokon ugyanis Magyarországon csupán egy-egy olyan társaság van jelen, amely újratöltési kapacitással rendelkezik. A többi cég közül még a középvállalkozásoknak is több százmillió forintos beruházásra lenne szükségük az előírás teljesítéséhez, amelyet ha nem teljesítenek, vállalniuk kell extra termékdíj befizetését.
Ezzel az előírással azért kerülnének versenyelőnybe az újratöltő kapacitással rendelkező cégek, mert a kereskedők termékkínálatukat hozzájuk igazítanák, és elfordulnának az eldobható csomagolásokkal dolgozó vállalkozásoktól.
A MÁSZ és a MÜSZ támogatja a kormány parlament elé terjesztett változatát, az szerintük kellőképpen szolgálja a csomagolási hulladék begyűjtésével és hasznosításával összefüggő célkitűzéseket.
Az érdekképviseletek is egyetértenek abban, hogy minél kevesebb csomagolási hulladék kerüljön a szemétbe. "Ugyanakkor ez a cél ne a darabalapú termékdíjjal és az újratöltés kikényszerítésével valósuljon meg, hanem szelektív hulladékgyűjtéssel, valamint újrahasznosítással" - áll a közleményben.
(MTI)
Piaci diszkriminációtól tartanak a hazai üdítőgyártók
A visszaváltható csomagolásokra vonatkozó előírások bevezetése esetén Mádl Ferenc államfőhöz fordulnak alkotmányossági normakontrollt kérve az ásványvizet és üdítőket gyártó cégek érdekképviseleti szervezetei.
