Magyarországon jelenleg a legtöbb nőnek döntenie kell a család és a munka között, hiszen ahogyan arra kutatások sora mutatott már rá, hazánkban a család és a karrier összeegyeztetésének feladata a nőket érinti leginkább, ők azok, akik a háztartási és gyermeknevelési munka túlnyomó részét végzik, még akkor is, ha nekik van jobban fizetett foglalkozásuk.
A nők gazdasági aktivitása Magyarországon mutatja a legerősebb korrelációt a gyermekvállalással, illetve a gyermekek számával. A vezetői pozíciók betöltése így a nők számára jóval több befektetéssel és egyben lemondással jár: a női vezetők között magas a gyermektelenek és az egyedülállók aránya - közölte Madai Krisztina, a Business Coach munkatársa.
Ugyanis a messzemenően rugalmatlan magyar munkaerő-piaci struktúrák mellett nemcsak a munka és család összeegyeztetése jelent problémát, hanem a társadalom általában negatívan ítéli meg a független, sikeres, karrierorientált nőket. Továbbá alacsony még azon cégek aránya, akik aktívan támogatják az anyák munkaerő-piaci visszatérését és a kisgyermekes időszakban a munka és a magánélet összehangolását.
A nők sem hisznek magukbanLegyen szó vállalati karrierlétráról, vagy vállalkozói létről, a nők előrejutásának legfontosabb akadálya a munka világának hierarchikus felépítése és a fel nem ismert nemi sztereotipizálás. A tipikus női és tipikus férfi képességekre vonatkozó nemi sztereotípiák jelentősen meghatározzák a férfiak és nők gondolkodását, és így a diszkrimináció gyakran sem a diszkrimináló, sem a diszkriminált félben nem tudatosul.
Mivel a nőkre vonatkozó sztereotípiák oly mélyen gyökereznek a kultúrában, ezek nagy részét a nők maguk is vallják: gyakran ők sem hiszik el, hogy magasabbra tudnak lépni. Részben ennek tulajdonítható, hogy a gyermekvállalás után sokan végleg lemondanak a karrierépítésről vagy feladják vállalkozásukat.
Abban, hogy a munka milyen szerepet tölt be egy nő életében, jelentős szerep jut a szocializációs folyamatnak is, amely már a kezdetektől alapvetően befolyásolja a szakmaválasztást, a karriertervezést és a nők önképét. Mindezeket a gyermeknevelés miatti hosszabb munkaerő-piactól való távolmaradás tovább erősíti. A nők karriertervezésében gyakran már a gyermekvállalás előtt elsőrendű kérdés, hogy a (majdani) családnak és a gyerek(ek)nek mi a legjobb, másodlagos, hogy neki egyénileg mi lenne a valós célja, vágya.
Elférfiasodott vállalkozások
A vállalkozások beindítása szintén igen komoly időráfordítást és a vállalkozó részéről gyakran állandó jelenlétet igényel. Vagyis: a vállalkozásokat sem tekintik általában családbarát intézményeknek. Így nem meglepő, hogy Magyarországon a vállalkozók túlnyomó része férfi, a nagyvállalkozások élén pedig szinte kizárólag férfiak állnak. A gyermekkondozási ellátást igénybe vevő nőknek pedig alig 3 százaléka gondolkozik saját vállalkozás indításán az ellátás lejárta után.
A nők gyermekvállalás utáni munkába állásuk elősegítéséhez olyan fontos infrastrukturális háttér biztosítására is szükség van, amely intézmények valaha megfelelő számban léteztek, mint például a megfelelő bölcsődék száma, tehát olyanok, amelyek megoldják a gyermek elhelyezését. Ehhez a megfelelő törvények módosítására is szükség lenne - amik például azt teszik lehetővé, hogy az önkormányzatok képesek legyenek bölcsődéket is fenntartani - amin egyébként már dolgozik a képviselőknek egy ötpárti munkacsoportja.
Ahhoz, hogy egyre több nő tervezze, tervezhesse tudatosan karrierjét, szükség van a munkaerő-piaci struktúrák lazítására, az alternatív életpálya-modellek elterjedésére. Ugyanakkor a nők maguk is sokat tehetnek azért, hogy új utak nyíljanak meg előttük és a társadalom elfogadja az alternatív női karriermintákat. Ehhez fontos a nők önbecsülésének növelése, látókörük szélesítése, az, hogy ők maguk képesek legyenek önmagukat magasabb pozícióban látni.
