Az egy évvel ezelőtti feldolgozási szakasz adataival szinte megegyező 289 ezer egyéni vállalkozói bevallás került feldolgozásra. A választott elszámolási mód szerinti megoszlás a korábbi évekkel közel azonos. A feldolgozott bevallás állomány 91 százalékát a tételes költségelszámolók (264,5 ezer darab), 9 százalékát az átalányadózók adják (25,3 ezer db), közölte az adóhatóság.
A tételes költségelszámolók 2008. évben realizált 2107 milliárd forint összegű árbevétele az inflációs rátától 1,2 százalékponttal elmaradva, 4,9 százalékkal haladja meg az előző évit. Az egy főre vetített árbevétel közel 8 millió forint volt, ami 5 százalékkal kedvezőbb a bázisnál. Az egyes nemzetgazdasági ágakban realizált árbevétel és mögöttes létszám arányai változatlanok, lassú pozícióvesztéssel ugyan, de továbbra is domináns a kereskedelem, javítás tevékenységi köre.
A tételes költségelszámolók 2008. évben 2 069 milliárd forint költséget tüntettek fel a bevallásaikban, amely az árbevétellel közel azonos mértékben emelkedett, 4,7 százalékkal. A költségek szerkezete nem változott az előző évehez képest, továbbra is az anyag- és árubeszerzés a meghatározó súlyú, több mint 59 százalék.
Visszafogottabban ugyan, de folytatódott a tételes költségelszámolást alkalmazó egyéni vállalkozók jövedelem pozícióinak átrendeződése. A nyereségesek aránya mintegy 1,4 százalékponttal nőtt (58,5 százalék). A veszteségesek súlya 1,3 százalékponttal emelkedett (30,6 százalék). Ellentétpárként a nullajövedelműek szerepe 2,8 százalékponttal, (10,9 százalékra) mérséklődött. A mozgások még mindig a jövedelem-minimum szabály bevezetésével együtt járó pozíciókeresésre vezethetők vissza.
Amennyiben a költségek között eltekintünk a vállalkozói kivéttől, vagyis az un. cash-flow módszert alkalmazzuk, akkor a jövedelempozíciók lényegesen változnak. A nullajövedelműk száma változik a legdrasztikusabban (82 százalékkal csökken), ami jellemzően abból adódik, hogy sokan vannak azok, akik a vállalkozói kivét révén „nullázzák le” nyereségüket. Ezzel a módszerrel a negatív szaldóval záró adózók száma is 30 százalékkal kevesebb, a nyereségeseké pedig egyharmadával több.
A realizált bevételek sávos bontását tekintve megállapítható, hogy az egyéni vállalkozók közel háromnegyede 5 millió Ft vagy az alatti bevételi sávban helyezkedett el, az összes bevétel 14 százalékát realizálva. A 25 millió forint feletti árbevételt 6 százalékkal többen, közel 16700 adózó ért. Ezzel az adózók 6,3 százaléka szerezte meg a bevételek 58,3 százalékát, amely bevétel tömeg 2008-ban 6,5 százalékkal haladta meg az előző évit, 1 228 milliárd Ft volt.
A vállalkozói jövedelemadót fizetők száma 7,5 ezer fővel szaporodott, összességében 10,4 milliárd forintos adófizetési kötelezettség keletkezett, mely 1,12 milliárd forinttal haladja meg a bázis mutatót.
A jövedelem minimum megállapítására vonatkozó szabályokat az adózók 13,8 százalékának, 42 ezer adózónak nem kellett alkalmaznia. 48 százalékuk (145,5 ezer fő) nyilatkozott, hogy az ún. hasonlító adóalapja meghaladja a jövedelem minimumot, ezért a jövedelem minimum szerinti adózásra nem kötelezett, míg 37,5 százaléknak nem érte el a bevétele a jövedelem minimumot, ezért a jövedelem minimumra vonatkozó rendelkezés alapján állapította meg adóját (114 ezer fő). Kiegészítő nyilatkozattételi jogukkal az előző évhez hasonlóan a vállalkozók kevesebb, mint 1 százalék élt (2800 fő).
Ezúttal is érdeklődésre tarthat számot a 25 millió forinton felüli sávból kiemelt TOP-100 vállalkozó bevételi teljesítményének néhány fontosabb jellemzője. A listára kerüléshez – a tavalyi évhez hasonlóan – 600 millió forint feletti árbevételt kellett realizálni. Az első helyezett élelmiszer, ital, dohány nagykereskedő 6,4 milliárd forintos éves bevételi teljesítményről adott számot. A vizsgált 100 fős kör bevételi átlaga a bázishoz hasonlóan 1,2 milliárd forint. A top listában továbbra is a szakmák sokfélesége jellemző. 49 főtevékenységi kör képviselői találhatók benne, ami teljesen megegyezik a korábbi mutatóval.
