Szindikátusi szerződést akkor kötnek a cégek tulajdonosai, ha nem nyilvánosan akarják szabályozni az együttműködésüket. A cégek alapító okiratai ugyan is nyilvánosak, így a szindikátusi szerződés ehhez kapcsolódó, de járulékos, és nem nyilvános okirat - áll a közleményben.
Jelenleg a hatályos Ptk. kifejezetten nem szabályozza a szindikátusi szerződést. A bírói gyakorlat - annak ellenére, hogy a szindikátusi szerződés polgári jogi jellegű - azt az elvet követte, hogy az nem lehet ellentétes a társasági joggal.
Az új Ptk. a szerződéses akarat hibái között tartalmazza azt, ha a vállalkozás tagjai, részvényesei a nyilvános létesítő okiratban szabályozott kérdésről nem nyilvános, külön szerződésükben - ez a szindikátusi szerződés - eltérő tartalommal rendelkeznek. Ilyenkor a külön megállapodás ezen rendelkezése - amely eltér a létesítő okiratban foglaltaktól - semmis. Ezzel a jogszabály az eddigi bírói gyakorlatot emeli törvényerőre.
A Wolf Theiss 1957-ban alapított osztrák ügyvédi iroda az általa 300 jogásszal lefedett 12 Közép-Kelet-európai országban megvizsgálta a szindikátusi szerződések problémáit. Arra az eredményre jutott, hogy egyedül a cseh kereskedelmi törvény szabályozza azt, és néhány más ország - köztük Bosznia-Hercegovina - tervezi a szabályozását.
(MTI)
