Kelen Csaba, a felmérést elkészítő Közlekedés Fővárosi Tervező Iroda nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetője pénteken, a felmérést bemutató sajtótájékoztatón elmondta: egyszeri beruházásként 66 milliárd forintot kellene fordítani 650 autóbusz beszerzésre, a fennmaradó összeget pedig a szükséges állomás- és buszsáv-fejlesztésekre, valamint tudatformálásra kellene költeni.
Lukács András, a tanulmány elkészítését kezdeményező Levegő Munkacsoport elnöke közölte: ezzel az intézkedéssel lehetne a legolcsóbban és leggyorsabban elérni azt, hogy az agglomerációból naponta a fővárosba autózó 400 ezer ember 30-50 százaléka buszra üljön át.
Sokba kerül, mégha uniós is
Jelezte, hogy a becsült költségek akár 70 százalékát európai uniós forrásokból lehetne fedezni. A svájci példát is meg lehetne fontolni, ahol a kamionokra kivetett útdíjakból finanszírozzák a tömegközlekedési fejlesztéseket - tette hozzá Lukács András.
Szoboszlay Miklós, a GKM környezetvédelmi koordinátora egyetért a Levegő Munkacsoport által kitűzött célokkal, de sokallja az azokhoz szükséges ráfordításokat, még ha azok uniós forrásokból származnak is. Rámutatott, hogy nem csak a főváros, de az ország többi nagyvárosában is feladat a tömegközlekedés fejlesztése.
Tízszer annyi asztmás
Lukács András kitért arra, hogy az elővárosi vasútközlekedésre a tanulmány nem tér ki, mert az ugyan hatékonyabb és vonzóbb tömegközlekedési forma a busznál, de a tervezésére, kivitelezésére fordított idő, és a befektetni szükséges források miatt most nem aktuális.
Vészhelyzet van ugyanis Budapesten, hiszen a nagyrészt az autóközlekedésből adódó légszennyezés miatt 1980 és 2005 között az asztmások száma tízszeresére, a tüdőrákosoké háromszorosára nőtt - emelte ki az elnök.
